Csak az aszú és az eszencia maradhatna tokaji?

A Tokaj Kereskedőház június 2-án sajtótájékoztatót tartott, melyen a Claessens International által végzett közvélemény-kutatás tanulságait osztották meg a sajtóval. A közlemény bormarketingre vonatkozó részeit szerkesztve osztjuk meg a Mandineren.

*

Egy több mint 62 ezer fő megkérdezésével, 10 országra kiterjedő nemzetközi kutatás, illetve a meghatározó borvidéki szereplőkkel történt konzultációk alapján készült el a Tokaji Borvidék megújulását célzó stratégiai iránymutatás, jelentette be a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács keddi sajtótájékoztatóján. A stratégia értelmében ezentúl a Tokaji nevet a minőségi édes borok, elsősorban az eszencia és az aszú viselhetnék, az olcsóbb borokról pedig végképp száműznék a Tokaji és Tokaj régióra vonatkozó megjelölést. A több vizsgálati módszertan együttes alkalmazásával készült kutatások alapján megállapították, hogy a világ egyik legrégebbi borvidékéről származó borok elsődleges külföldi piaca az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság lehet a már jól bejáratott közép-kelet-európai piacok mellett.

„2013-ban köteleztük el magunkat a borvidék átfogó reformja mellett és azt vállaltuk, hogy szigorúbb szabályozással jelentősen javítjuk a tokaji borok átlagos minőséget, illetve átalakítjuk a borvidéki integrátori szerepet betöltő Tokaj Kereskedőházat is, hogy a minőségi megújulás minden termelőre kiterjedhessen. Emellett a fejlesztéseket a dűlőkön túlra is kiterjesztjük, amelyek koordinálásán a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács és munkaszervezete dolgozik. Vállaltuk azt is, hogy megkeressük, mely nemzetközi piacokon, mely tokaji termékek érvényesülhetnek. Úgy látom, hogy az összes területen sikerült kézzelfogható eredményt elérnünk” – mondta el június 2-i tájékoztatóján Tombor András, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke.

Egy 10 országot érintő, 62 ezer fő megkérdezésével lezajlott kutatás eredményeire, illetve a helyi termelők széles körétől kapott válaszokra és javaslatokra építve dolgozta ki azokat a stratégiai irányelveket a Claessens nemzetközi tanácsadó cég által vezetett konzorcium, amelyek megvalósítása révén lehetnek sikeresek nemzetközi szinten is a tokaji borok: „Bár az irányelvek jelentős változásokkal járnak, hosszú távon a tokaji régió, illetve az innen származó borok csak így lehetnek versenyképesek a globális piacokon, illetve tekintélyes mennyiségű turistát csalogathatnak a régióba.”

Szigorúan ellenőrzött palackok

A javasolt irányelvek szerint „Tokajiként” a jövőben az eszenciát és az aszút lehetne forgalmazni. Ugyancsak „Tokajiként”, de egy új, a nemzetközi piacon jól csengő névvel lehetne értékesíteni a késői szüretelésű borokat és a velük azonos termékkategóriába tartozó szamorodnit is. Emellett „Tokaj Borvidéken termelt” megjelöléssel (bár ez amennyire tudjuk, csak egy munkanév, tehát nem végleges — a szerk.) lehetne ellátni a világban egyre népszerűbb száraz furmint és off-dry (alapvetően száraz, de erjedésből visszamaradt cukort tartalmazó) borokat, azonban a korábbi mustsűrítménnyel édesített, félszáraz-félédes borok egyik megjelölést sem viselhetnék. A sajtótájékoztatón elhangzott: a száraz szamorodnit lassan kivezetnék a tokaji borok köréből.

Az átfogó minőségi megújítás érdekében már korábban is szigorították a szabályozást a borvidéken. Ugyancsak az általános minőség növelése, és az ideális termőhozam növelése céljából indult el a régióban az átfogó termőhely- és ültetvényfelmérés; utóbbi a Kereskedőház felvásárlási területein már lezárult és júliusban a teljes borvidékre vonatkozóan elérhetőek lesznek az adatok. „A 2013-ban bevezetett szabályozás egyszerre teremt tiszta és átlátható képet a tokaji borokkal kapcsolatban és szolgálja azok átlagos színvonalának számottevő növelését. Ezt erősítheti, ha a most megfogalmazott stratégiai iránymutatást a szabályozásokba is átülteti a borvidék” – mondta Tombor.

Édeset vagy szárazat?

Elhangzott az is, hogy a jövőben az aszúborok mellett zászlóshajószerep juthat a száraz furmintoknak is, ugyanis a világpiacon egyre nagyobb az igény az ilyen típusú borokra. A számítások szerint 2020-ban a furmintok adhatják a tokaji bortermelés mennyiségének 60-65 százalékát, értékének mintegy 52-57 százalékát. Ugyanakkor ebben az időpontban az aszúk és a késői szüretelésűek a teljes termelés 13-18 százalékát fedhetik le, azonban magasabb áruk miatt a bevételek 27-35 százalékáért lehetnek felelősek.

A kutatási eredmények alapján a legnagyobb haszonnal kecsegtető célpiacok az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság. Az ázsiai országban leginkább az édes boroknak van széles rajongói tábora, míg a két angolszász országban mind az édes, mind a száraz tokaji boroktól jó eredményeket várnak a szakértők. Az ízlésbeli eltérések miatt az átfogó kutatás alapján az exportra szánt tokaji eszencia 40 százalékát, az aszú 30 százalékát lehetne az ázsiai országban értékesíteni, míg ugyanezen termékek aránya egyaránt 25 százalék, illetve 10 százalék lenne az Egyesült Államokban, és az Egyesült Királyságban.

Mint azt a borvidékről szóló cikksorozatunkban mi is megírtuk: Kína az egyik legfontosabb célpiacnak számít, mert ott az édesbor-fogyasztók 20 százaléka már ismeri a tokaji aszút, emellett a kínaiak kellő vásárlóerővel is rendelkeznek, hiszen a vizsgált országok közül a kínai borfogyasztók költik el a legtöbb pénzt az otthoni fogyasztásra vásárolt borokra, megközelítőleg 90 eurót havonta.

Széleskörű egyeztetések

A Claessens International vezette konzorcium regionális stratégiára vonatkozóan javasolt iránymutatásának borvidéki gyakorlatba történő átültetéséért a most alakuló Tokaj Marketing Testület (TMT) felel a jövőben. „Széles körű az egyetértés abban, hogy a tokaji terméksor túlságosan összetett, amelyben rendszert kell teremteni, illetve abban is, hogy ezt a folyamatot a minőségjavulásnak kell meghatároznia. Az egyeztetések során azon dolgozunk, hogy a stratégiai javaslat elemei a napi gyakorlat és szükség esetén szabályozás részévé váljanak” – mondta el Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok birtokigazgatója, a Tokaj Marketing Testület tagja.

A testület a Claessens termékstratégiára és a Tokaj márkanév használatára vonatkozó ajánlásait a borvidék szereplőivel közösen egyeztetve, megvitatva fejleszti tovább június folyamán. A borvidéki egyeztetésekre és az újabb szabályozási változások előkészítésére Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok birtokigazgatója és Molnár Péter a Patricius borászat igazgatója, a Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanács elnökségi tagjainak közreműködésével kerül sor.  

A Tokaj Marketing Testület az osztrák Austrian Wine Marketing Board mintáját követve működik a jövőben. A borvidéki piaci szereplőktől, így a Tokaj Kereskedőháztól is függetlenül működő testület kizárólag a régió bormarketing tevékenységéért felelős és célja, hogy a tokaji borokat és Tokaj-Hegyalját a világ egyik vezető, legnagyobb múltú borvidékeként pozicionálja. A régió promóciója egy átfogó, hároméves nemzetközi marketing-kommunikációs stratégia mentén valósul meg, amely Tokaj meghatározó pincészeteinek és borászainak marketing munkáját, piacra jutását és márkaépítését támogatja, beleérte minden minőség iránt elkötelezett kis- és nagytermelőt. A Testület tagjai Gaálné Király Enikő, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója, Ditz Edit, nemzetközi borakadémikus, Tombor András, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke, Charlie Mount, a Royal Tokaji marketingigazgatója, Molnár Péter, a Patricius Borház birtokigazgatója, és Mészáros László a Disznókő Szőlőbirtok birtokigazgatója.