Tudnunk kell értelmezni a termőhelyet

„A célunk az, hogy Tokajt a világ borvidékeinek élvonalába emeljük, az ehhez szükséges legmagasabb színvonalat pedig csak az hozhatja el, ha a termőhelyet tudjuk minél tisztábban megmutatni, hiszen ez az, ami csak nekünk van. Ahhoz, hogy a világ első öt bortermő tája közé kerüljünk, egy márkát kell felépítenünk. A komoly márka pedig nem marketing kérdése: csak az segít, ha a szakmai vonalon lépünk előre. 

Ahhoz pedig, hogy szakmailag felkészültek legyünk, alapvető elvárás, hogy tudnunk kell értelmezni a termőhelyet. Mivel azonban az általános borvidéki helyzet nem ezt a hozzáállást sugallja, így bár tokaji borászatnak valljuk magunkat, úgy látjuk, a borvidéket mégsem lehet egységesen kommunikálni, hiszen a helyi árutömeg legalább 60%-a tömegtermelésből származik. Ezen a borvidéken sajnos sok olyan bor kerül még ma is tokaji név alatt forgalomba, amelynél még a száraz kategóriában is mustsűrítményt használnak, mert olyan alacsony a szőlő érettségi foka.

Egy olyan borvidék számára, amely nemzetközi értelemben is szeretne a top mezőnybe kerülni, kedvezőtlen az a szituáció, hogy azok a minőségi borok, amelyek hozamkorlátozás mellett természetes módon készülnek, csak a kisebb részét jelentik a tokaji név alatt előállított tételeknek.

Ezért kényszerülnek a gazdaságilag elég erős pincészetek arra, hogy önállóan építsenek márkát külföldön. Sok magas színvonalat hozó pince lép rá ily módon az önmaga prezentálása felé vezető útra, és ezért nem működik jelenleg a közösségi marketing.

Ez az oka annak, hogy annak érdekében, hogy túllépjük a pince határait, a következő szintre léptünk: a települési szintű kommunikáció felé, és ezért kezdtünk el Mádra fókuszálni. Azért is működik ez, mert az összes kapcsolódó helyi borászat számára előnyös, hiszen egy sokkal szélesebb kínálatot felvonultatva tudjuk azt bemutatni, amit képviselünk.”