A férfi, aki életben tartja a magyar múltat: így lett Porkoláb Ferenc a szűrkészítés mestere
A juhgyapjútól a nemzeti kincsig – így őrzi a magyar kézművességet Porkoláb Ferenc.
Ft
Ft
14°C
8°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
10. 06.
hétfő
Agócs Gergely: Feldolgozás nélkül is népszerű a magyar népzene
2015. április 21. 15:57
A magyar népzene feldolgozás nélkül is megáll a lábán és elég népszerű, nem kell az eladhatóság miatt mással vegyíteni – nyilatkozta Agócs Gergely, a Hagyományok Háza munkatársa, a Fonó Zenekar tagja, aki a budapesti belvárosban nyitandó kirakat-táncházért lobbizik.
2015. április 21. 15:57
A magyar népzene hordoz annyi értéket és szépséget, hogy ma is megáll a saját lábán, nem kell csak azért feldolgozásokat készíteni, hogy jobban eladható legyen – mondta az MTI-nek Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató azzal kapcsolatban, hogy a Fonó Zenekarral készített egyik felvételük több mint 500 ezres nézettséget ért el a YouTube-on.
Agócs úgy vélte: a Fölszállott a páva sikere is azt jelzi, van igény Magyarországon az autentikus népzenére, így nem áll meg az érvelés, miszerint vegyíteni kell a népzenét más zenei stílussal, hogy ma is hallgassák. Agócs Gergely szerint ezt jelenti a „világzene”, ami valójában nem zenei műfaj, hanem egy „kereskedelmi kategória”.
„A KSH adatai szintén magukért beszélnek: a regisztrált színpadi népművészeti előadók száma 2005-ben 190 ezer volt, és ez a szám egyáltalán nem elrugaszkodott, a mi becslésünk szerint is megfelel a valóságnak, sőt azóta emelkedhetett is” – mutatott rá. Elmondása szerint más művészeti ágak regisztrált előadói bázisa ettől jelentősen elmarad.
„Magyarországon egyedülálló helyzetben vagyunk, hiszen főképpen Bartóknak és Kodálynak, valamint az 1970-es évek elején elindult táncházmozgalomnak köszönhetően nálunk máig elválasztható egymástól az autentikus népzene és a népies műzene. Ezzel szemben a nagy nyugati kultúrákban a népdal a 20. század elején végérvényesen összemosódott a népies műzene alkotásaival, és itt máig nincs a két műfajnak egymástól elkülönített társadalmi megítélése” - fejtette ki Agócs Gergely.
„Sajnos azok a közösségek, amelyekből a népművészet kinőtt, ma már csak nyomokban találhatók meg a mai Magyarország területén, igaz, valamivel nagyobb mértékben maradtak fenn az elcsatolt területeken - mutatott rá. - A táncházmozgalom a népzenei feldolgozásokra épülő fősodorral szemben megfogalmazott, avantgárd zenei mozgalomként nem képes hasonló, valódi közösségeket teremteni, mégis sok közösségi értéket tud közvetíteni azzal, hogy a maga tisztaságában mutatja meg a népzene szépségét.”
Úgy vélte, a táncház a kulturális diverzitást is hirdeti, ami a „kulturális fenntartható fejlődés” nagyon fontos eleme. „Rendkívül szomorú, hogy például a tájszólások sokszínűsége mára annyira eltűnt Magyarországon. Ebben az oktatás és a média játszotta a fő szerepet, de az is sajnálatos, hogy sok humorista kifigurázza, a bunkóság jelének állítja be a tájszólásokat.”
Elmondása szerint a táncházmozgalom sajnos nincs jó helyzetben: ma Budapesten csak folkkocsmák vannak, ahová betérhetnek azok, akik már tudnak táncolni, de nincs igazi táncház, ahol avatott tanárok vezetik be a laikusokat a táncokba. Hozzátette: „mostanában próbálok lobbizni azért, hogy a főváros egyik központi helyén létrejöhessen egy kirakat-táncház, komoly állami forrásokkal”.
Agócs Gergely együttese, a Fonó Zenekar Hateha! – Táncházi slágerek című albumáról származik az a két kalotaszegi népdal, amelynek nézettsége nemrég átlépte a félmilliót a YouTube-on. A táncház hőskorszakát idéző lemez anyagát az erdélyi Mezőség, Szék község és Kalotaszeg népzenéjéből állították össze. Hamarosan felveszik a lemez folytatását, amelyen a Felső-Tiszavidék és a Dél-Dunántúl archaikus dallamvilágának legismertebb dalai lesznek hallhatók.
Hamvas Béla egy beavatási rítus – Tárkány-Kovács Bálint a Mandinernek
Hamvas Béla-estekkel jelentkezik a Tárkány Művek zenekar a Várkert Bazárban. Ezen alkalomból faggattuk a zenészt Hamvas Béla filozófiájáról, népzenéről, mítoszokról és egyebekről is. Interjúnk.
Bródy János sem rejtette véka alá véleményét a „mocskosfideszezésről”
A zenész szerint akármilyen kormány alakul jövőre, annak konszolidálnia kell a társadalmat.
Egy fenyegető levél miatt zárva marad az Oktoberfest: az Antifa is támadást intézett Münchenben
München polgármestere elmondta, nem kizárt, hogy szerdán egész nap zárva marad a fesztivál.
Brutális bombatámadás történt Németországban: az Oktoberfest sem nyit ki
Münchenben a hatóságokat hangos robbanásokhoz és egy komoly tűzhöz riasztották.
Tolkien is szerette: a népmese valójában felnőtt műfaj!
Szeptember 30-a Benedek Elek születésnapja, egyben a magyar népmese napja. Ön hallgatott vagy mondott már népmesét? Nem? Épp ideje!
Nagy bejelentést tett a Spar vezérigazgatója: egyetlen feltétellel maradnak Magyarországon – Brüsszel segítségét kérik
Korábban Orbán Viktorról közölt vadabbnál vadabb állításokat.
Bevált a kormány terve: elkezdtek vásárolni a magyarok
Nő a vásárlóerő, bővül a kiskereskedelem – a családi adócsökkentések és a nyugdíjasok élelmiszerutalványa tovább erősítik a forgalmat.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
3M..
2015. május 14. 16:52
A magyar népzene, a világ lejobbja.
Hatalmas mennyiség áll belőlük rendelkezésünkre, a világ legtöbbje.
Ebben is mi vagyunk a legjobbak.
Szebb Jövőt!
Válasz erre
4
4
pufianna
2015. április 22. 01:40
https://www.youtube.com/watch?v=ZGMtD-6EhIM&feature=share
Válasz erre
1
0
liberálzöld.
2015. április 22. 01:39
És nagyon-nagyon figyelni kell, hogy így is maradjon! Néhány felkent "félisten" bizony-bizony már néha átlépte ezt a határt! Ez a pusztuláshoz vezető legszélesebb út!
"Magyarországon egyedülálló helyzetben vagyunk, hiszen főképpen Bartóknak és Kodálynak, valamint az 1970-es évek elején elindult táncházmozgalomnak köszönhetően nálunk máig elválasztható egymástól az autentikus népzene és a népies műzene."
Válasz erre
1
1