Döntött a Magyar Bor Akadémia: az öt legtöbb szavazatot kapott borász közül idén Dúzsi Tamást, a rozékirálynak nevezett szekszárdi borászt választotta az év bortermelőjévé.
Dúzsi Tamás a pincészetének Facebook-oldalára feltöltött rövid életrajz szerint a Garay János Gimnázium akkori szőlész-borász osztályában kezdte tanulmányait, majd ezután Gyöngyösön szerzett kertészmérnök szőlész-borász diplomát, Lengyelen az agrár-szakközépiskolában ezt oktatta, majd az Aliscavinnél a palackozóüzem feje volt. Innen vezetett az útja a szekszárdi családi gazdasághoz, amit 1994 óta vezet.
Főként a számos szőlőfajtából elkészített rozéit kapta fel a közönség, de a pincészet ezen kívül fehérborokkal, vörös fajtaborokkal és házasításokkal is foglalkozik a kezdetek óta. Jelenleg 26,5 hektár saját szőlőt művel, de bérelt és termeltetett területeivel együtt 45 hektárról készít bort a család.
A díjat adományozó Magyar Bor Akadémia a lapunknak küldött sajtóanyagban leszögezi: a díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható.
Nagy felhajtás volt idén a díj körül
A díjért Koch Csaba, Bolyki János, Borbély Tamás és Szőke Mátyás versengett — mivel ez a lista kísértetiesen hasonlított az eddigi évek listáira, többen nagyobb nyilvánosságot követelve a Facebookon tették közzé szavazatukat. A díj történetében idén fordult elő először, hogy az egyik esélyes, a szintén szekszárdi Heimann Zoltán úgy döntött, visszalép: indoklása szerint azért, hogy teret engedjen másoknak is.
Orbán Viktor szerint Magyarország előtt két út áll: vagy követi a nyugati országokat, ahol a migráció szerinte biztonsági problémákat okozott, vagy a saját, magyar utat járja.
Egy szekszárdi templomot próbált meg kirabolni.
A 20. századi magyar próza egyik meghatározó alakja Szekszárdon nőtt fel, a város és az azt körülölelő szőlőhegyek levegője egész életművét áthatotta. Ebből a sűrű atmoszférából jött létre az a hamisítatlan „pannon próza”, amely írásainak egyik védjegyévé vált. Győrffy Ákos írása.
Nem abban a csapatban lépett pályára, amelyikben kellett volna, hanem pont az ellen.
A MOL nemcsak a városi közlekedést gondolta újra, hanem azt is, hogy mit jelent ma szabadon és felelősen útnak indulni. A MOL Bubi a belvárosi mikromobilitás zöldbajnoka, a MOL Limo pedig bárhová elvisz – akár egy gyors bevásárlásra, akár a Balatonra vagy külföldre.
A német külügyminiszter szerint Ukrajnának a békéért akár területi veszteségeket is vállalnia kell.
Szakértők szerint a Tisza-adócsomag terhelné a vállalkozásokat, a nyugdíjasokat, és részben fizetőssé tenné a gyermekek egészségügyi ellátását.
