Az előadások után az volt az általános visszhang, hogy olyan élményben volt része a közönségnek a Bihari és a FolkEmbassy előadásán, amelyet korábban el sem tudtak képzelni. Több üzletember az előadások után jelezte, hogy a következő hetekben el szeretne utazni Magyarországra – mondta a kultúrdiplomácia jelentőségéről a Mandinernek hazánk pakisztáni nagykövete, Szabó István.
2014. július 23. 12:43
p
0
0
0
Mentés
Köszönjük, hogy eljöttetek, eszünkbe juttattátok, hogy milyen igazából élni – mondta egy punjabi üzletember Szabó István pakisztáni magyar nagykövetnek a Hungarian FolkEmbassy (amivel a Mandiner is készített interjút) és a Bihari együttes táncosainak négy fellépésből álló pakisztáni turnéjának lahorei állomásán. A Bihari János Táncegyüttes három táncospárja és a Hungarian FolkEmbassy – Magyar Népzenei Nagykövetség négy zenésze kivetítésekkel, angol nyelvű kultúrtörténeti ismertetőkkel kiegészített műsorokat adott az ország elitjének a nagykövetség meghívására. Bár a karacsi repülőtéri tűzpárbajok és az annak nyomán indult katonai akciókra adott terrorista válaszcsapások miatt az ország legfelsőbb vezetésének folyamatosan változott az előzetes programja, az előadásokat látta többek között a pakisztáni külügyminiszter-helyettes, Punjab tartomány női felzárkóztatási minisztere, több volt miniszter, a legfőbb kereskedelmi kamarák elnökei és számos más üzletember, politikus, valamint a pakisztáni értelmiség több jeles tagja. Többek között erről beszélgetettünk Szabó István pakisztáni nagykövettel.
Mi Pakisztán jelentősége a globális politika szempontjából?
Egy 200 millió lakosú iszlám államról van szó, amely rendkívül összetett és etnikailag színes részekből áll, a különböző tartományok mérete is nagyon eltérő: az ország legnagyobb és legfejlettebb tartományának, Punjabnak egymagának 94-96 millió lakosa van. Pakisztán egy tengeri kikötőkkel rendelkező, észak-déli irányban Kínát az Indiai-óceánnal, kelet-nyugat irányban Dél- és Délkelet-Ázsiát Közép-Ázsiával összekötő, stratégiailag fontos, regionális, gazdasági és biztonságpolitika szempontjából meghatározó ország, és még inkább az lesz a jövőben. Pakisztán fontosságán nem változtat az, hogy kivonulnak az ISAF-csapatok Afganisztánból és átalakul az ottani nemzetközi jelenlét.
Biztonságpolitikai szakértőként több helyen szolgált korábban, többek között a Balkánnal is foglalkozott. Vannak általánosságok vagy hasonlóságok korábbi missziói és a jelenlegi között?
Biztonságpolitikai tapasztalataim alapján elsősorban a regionális megbékélés és együttműködés fontosságát emelném ki, mint amit közösnek gondolok például a közép-európai, balkáni térség államai és a dél-ázsiai térség államai között. Ez ugyanis a stabilitás megteremtésének záloga. Ennek érdekében Pakisztán térségében még nagyon sokat kell dolgozni, hiszen például Indiával nagyon feszült a viszony a két országot megosztó rendkívül kényes kérdések miatt, elég csak Kasmírra gondolni. Habár az új pakisztáni miniszterelnök, Nawaz Sarif elkötelezett a kapcsolat javítása mellett – indiai kollégájával, Narendra Modival már annak beiktatásának napján sor került egy legmagasabb szintű találkozóra –, a kapcsolatok normalizálódásához mindkét oldalon elkötelezettségre van szükség. Afganisztánnal kapcsolatban szintén rendkívül terhelt viszonyrendszernek lehetünk a tanúi. A legnagyobb problémát a regionális terrorizmus jelenti, illetve az, hogy a térség államai befolyásukat nem a többivel együttműködve kívánják növelni. Pakisztán például fenyegetésnek éli meg, hogy ha Afganisztánban nő India befolyása, holott mindkettőnek elemi érdeke Afganisztán stabilitása. Ezek a politikák véleményem szerint hibás logikán alapulnak, hiszen mindegyik államnak az lenne célravezető, hogy egy kiegyensúlyozott, kölcsönös érdekeken nyugvó viszonyrendszer jöjjön létre.
Miért van szükség pakisztáni állandó magyar képviseletre?
A keleti nyitás politikája jegyében a fő feladatunk és az alapvető érdekünk, hogy erősítsük a gazdasági együttműködést Pakisztánnal. Ez az ország komoly lehetőségekkel rendelkezik ezen a téren, és általános nemzetközi tapasztalat, hogy itt is lehet sikeres üzletet kötni. Magyar szempontból továbbá kihagyhatatlan a Mol jelenléte Pakisztánban, és az elmúlt 15 évben végrehajtott másfél milliárd dolláros beruházás, amelyet a Mol a kutatás és a kitermelés területén működtet. Nem mellékes, hogy a magyar cég az ország legveszélyesebb és befektetési szempontból talán kevésbé vonzó tartományában, Khyber Pakhtunkhwa tartományban tevékenykedik, de nem csak emiatt örvend óriási presztízsnek. A Mol egy öt vállalatból álló konzorcium vezetője, és folyamatosan terjeszkedik: most már Punjab tartományban is végeznek próbafúrásokat, és két éven belül a kitermelés jelentős növelését célozzák. A Mol Pakistan konzorcium az ország második-harmadik legnagyobb kitermelője, Khyber Pakhtunkhwa tartományban pedig versenytársak nélkül működik. A nagykövetség egyik kiemelt feladata tehát a Mol diplomáciai védelme és segítése is.
Miért kezdtek bele a FolkEmbassy és a Bihari pakisztáni turnéjának szervezésébe?
Örülök, hogy ez a program létrejött, és a 2014-es esztendő legkiemelkedőbb eseményének tartom a kétoldalú kapcsolatainkban. A három városban – Islamabadban, Lahore-ban és Faisalabadban – előadott négy előadás megmutatta azt, hogy a kultúránknak mekkora ereje, befolyása és hatása van. Az a tény, hogy egy magyar népzenei-néptáncegyüttes idelátogatott, önmagában komoly hírértékkel bír. Már a szervezés fázisában érzékelhető volt az itteniek felfokozott érdeklődése. Nem kell bizonyítani, hogy a kulturális diplomáciának vagy szoftdiplomáciának az eszközei időnként talán eredményesebbek, mint a direkt, vagy hagyományos diplomáciai eszközök; szélesebb csoportot érnek el, és – amennyiben a médiafogadtatás is megfelelő – nagyon nagy mértékben fel tudják kelteni az érdeklődést hazánk iránt. A sikerhez számos tényező együttállása kellett a több mint fél éves előkészítő munka mellett, aminek az egyik legfontosabb része a csapat biztonságának a szavatolása volt. Ez utóbbi ebben az országban kiemelt fontossággal jelentkezik. Minden évben rendez a nagykövetség egy-egy nagyszabású kulturális programot. Tavaly fiatal pakisztáni és magyar képzőművészeknek szerveztünk közös kiállítást, amely ugyan csak Iszlámábádot érintette, de annak hatása is érzékelhető volt – több pakisztáni ház falát most is az ott vásárolt magyar festmények díszítik. Én most arra számítok, hogy egyre többen akarnak majd Magyarországra utazni, annyira sikerült az érdeklődést felkelteni a magyar kultúra és Közép-Európa iránt.
Hogyan fogható meg az ilyen jellegű kultúrdiplomácia hatékonysága? Valóban jelentkezhet a gazdasági kapcsolatok fellendülésében a néhány néptáncos és népzenész által keltett érdeklődés?
Határozottan igen. A pakisztáni üzletemberek részéről már korábban is érezhető volt a figyelem növekedése, amit az üzleti célú utazók számának növekedésében mutatkozott meg. Ha tíz utazóból csak egy köt komoly üzletet Magyarországon, az már jelentős eredmény. Az elmúlt évben számos tárgyalást bonyolítottam le kamarákkal, befektetési tanácsokkal, üzletemberekkel. Igyekeztem reklámozni hazánkat. Ez kapott most egy újabb, határozott lökést. Természetesen, hogy ezt aztán valóban realizálni tudjuk, szükséges, hogy a magyarországi üzleti szféra is viszonozza a pakisztáni érdeklődést. Az előadások után az volt az általános visszhang, hogy olyan élményben volt része a közönségnek, olyan magas színvonalú népi kultúrával találkoztak a Bihari és a FolkEmbassy tolmácsolásában, amelyet korábban el sem tudtak képzelni. Jóllehet, nagyon sokan tisztában vannak vele és számon tartják a magyar nép közép-ázsiai eredetét, az erre való utalások is célt értek. Több üzletember az előadások után közvetlenül jelezte, hogy a következő napokban, hetekben szeretnék felkeresni a követséget, el szeretnének utazni Magyarországra. Ez az ország, amely ilyen kultúrával rendelkezik, bizonyára egyéb területeken is nagyon sok hozzáadott értékkel bír – vélik. Kíváncsiak lettek, körül szeretnének nézni Magyarországon. A Dawn, a legnagyobb, az államalapító által létrehozott angol nyelvű napilap északi, 70 milliós lefedettségű regionális kiadványa féloldalas címlapfotót közölt az egyik iszlámábádi fellépésről. Ezt a lapot olvassa az elit és az üzleti szféra. De ezen kívül tucatnál több országos angol és urdu nyelvű kiadvány valamint televízió műsor is beszámolt a fellépésekről. A konzuli osztályunk alighanem már a jövő héten megérzi a felfokozott érdeklődést a vízumkérelmekben, a követség pedig továbbra is használni fogja a kulturális adottságainkat a gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztése céljából is. Ez az út is bizonyította, hogy a FolkEmbassy-féle népzenei-néptáncos diplomácia nagyon hatékony eszköz, nemcsak Keleten, hanem bárhol a világon – főleg, ha olyan színvonalas társfellépőkkel valósul meg, mint a Bihari táncosai. Remélem, minél több nagykövet kollégám, és a magyar üzleti szféra vezetői is így gondolják.
*
„Nem lehetett fölkészülni arra a fogadtatásra, amellyel Pakisztánban találkoztunk – vélekedik Rosonczy-Kovács Mihály, a FolkEmbassy vezetője. – A fellépések után már-már úgy érezhettük magunkat a színpad mellett a mikrofonok és kamerák erdejében, mint egy világbajnoki sportesemény döntőjének sajtótájékoztatóján, csak éppen itt a kalotaszegi csárdás eleganciájáról és a viseletekről faggattak minket. Az érdeklődés természetesen elsősorban nem nekünk, hanem az egész magyar kultúrának szólt. Felemelő volt, hogy Európán kívül a teljes európai közösséget képviseltük, mint az unió polgárai. A különleges bánásmód, a csak az öltöző ajtó kinyitására rendelt szállodai alkalmazottak, az ételkülönlegességtől roskadozó asztalok, a dinnye- grapefruit- mangóleveket fölszolgáló pincérek érdekesen egészítették ki azt a világot, amellyel az utcákon találkoztunk. Árnyékban 46 fok, homokvihar, fehérruhás tüntetők, két hete robbant pokolgép krátere a selyemkendő árus boltja előtt, a négy biztonsági kapuból álló beléptető rendszer a szállodákban, golyóálló aktatáska – csak pár olyan elem, amelyek egy mesés kulturális univerzumot egészítették ki, vagy éppen takartak el. A lahore-i mogul erőd és palota, a múzeum miniatűr gyűjteménye, vagy éppen a müezzinek elvarázsolt hajlításokkal díszített éneke érzékeltette, micsoda felbecsülhetetlen kulturális gazdagságú és lehetőségekkel bíró ország Pakisztán.”
A teljes interjút augusztus 15-től a FolkEmbassy kultúrblogján olvashatják, ahol szóba kerül egyebek mellett a pakisztáni V4 együttműködés és az uniós nagykövetek tevékenységének összehangolása is, valamint, hogy mit vár Navracsics Tibor külügyminiszter a nagykövetektől.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.