- Másképp kóstolod azóta a borokat, mióta kávézol is?
- Mióta az Espresso Embassy-ben dolgozom, más dimenziókban élek. Több ízt fedezek fel és a filter kávé kóstolások miatt arra koncentrálok a bornál, hogy nagyon konkrét ízeket tudjak találni. Másképp mutatom be. A felsőfokú sommelier képzésen az volt az elvárás, hogy szofisztikáltan jellemezzük a bort.
Mióta kávéval is foglalkozom, este az asztalnál 2-3 mondatot mondok el és olyan ízjegyekről beszélek, amit a vendég is képes felfedezni és sikerélménye lesz. Megérti a bort és örül, mert lefordítom a primer jegyek mondanivalóját, ahogy egy kávénál is először azt érzem meg, ami a legerősebb mondanivalója annak a fajtának. (...)
- Mit vártál el magadtól?
- Ettől jobb eredményben bíztam, de amikor már a pontos versenyzői listát láttam, tökéletesen megnyugodtam. Utólag pedig beláttam, hogy 38-ból a 13.-nak lenni az első világbajnoki versenyen nagyon szép eredmény. Akikkel együtt indultam mindenkinek bizonyítania kellett, ezért sok hónapot készült, mert tétje volt az indulásának.
Ilyen szempontból kiegyensúlyozott voltam, mert hobbiból indultam és senki nem támasztott velem szemben feszes elvárásokat. Pihentető volt így utazni, hogy nem egy cég sikere és hírneve múlik a szereplésemen. Ugyanakkor megnyugtatott látni azt is, hogy milyen ritmusban törnek meg a versenyzők mellettem és szakmailag felkészült emberek, hogy csúsznak el mentális hibák miatt. Ebbe nekem is sikerült beleesnem, mert az első körben, amikor a tavalyi vb. 2. Helyezett lánynál jobb helyen végeztem, lelkileg hátra is dőltem picit. Elengedtem a versenyt. Nekem az a pont már olyan volt a negyeddöntőbe kerüléskor, hogy amit kitűztem magamnak az megvan.
Előző nap még gyömbérért rohangáltunk a piacon a torokfájásom miatt. Naturális ízek helyett vad, gyilkos dolgokkal nyírtam ki az ízlelőbimbóim, hogy jobban legyek. Ez ugyan sikerült, de a koncentrációm, a negyeddöntőbe kerülés után lanyhult és ezért nem sikerült a maximumot megmutatnom magamból. Ezt hatalmas hibának rovom fel utólag magamnak.