Balogh Zoltán: A Somló a legjobb borvidék a világon

2014. április 29. 19:22

Balogh Zoltán, a Somlói Apátsági Pincészet borásza szerint egy bor csak akkor lesz egyedi, ha hagyjuk a természetet, hogy megnyíljon. Ezt szerinte csak vegyszerek nélkül lehet elérni, ezt tartja ő kézművességnek.

2014. április 29. 19:22

Balogh Zoltán, a Somlói Apátsági Pincészet gazdája a pincéjéről és a kézművességről mesélt a Pinceáron.hu borkereskedés estjén. Balogh elmondta: neki nem az a célja, hogy százpontos bort készítsenek, vagy hogy 20 ezer forintba kerüljön a bora, hanem az, hogy a bor maradandó élményt okozzon. Szerinte ez az egyediség jön abból a kézműves szemléletből, ahogyan ők a pincészetben dolgoznak.

Balogh Zoltán szerint az a kézműves és az autentikus borász, aki tiszta szőlészeti munkát vezet. Vagyis: semmilyen vegyszeres gyom és rovarirtás nincs a szőlőben, és szintetikus felszívódó szereket sem használnak. A borkészítés során a Somlói Apátsági Pincénél csak ként használnak, ez szükséges a bor tartósításához, ettől egyelőre nem tudnak megszabadulni. Balogh szerint ez a tisztaság és természetesség a garanciája annak, hogy egy bor egyedi legyen: ez adja vissza a termőhelyet.

A borász szerint a termőhely olyan, mint egy műhely. Van egy labor, amihez hozzá tartozik az ott élő bioszféra, és a talaj, a kövek, a benne élő baktériumokkal. Balogh szerint ez a labor az, ami a bort eredményezi. Szerinte csak vegyszerek nélkül, tisztán lehet ezt a labort engedni, hogy megnyilvánuljon.

Balogh Zoltán szerint a bor nem csak egy mezőgazdasági termék, hanem önkifejezés is. A borász elmondta: szent meggyőződése, hogy a Somló a világ legjobb borvidéke. Hozzátette: ha nem így hinné, akkor nem is csinálná, és bízik abban, hogy minden termelő elhiszi azt, hogy az a legjobb terület, ahol ő maga dolgozik.

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BZoltan
2014. május 09. 08:06
Ha sok termelő át akarja verni a fogyasztókat akkor szerintem fordulj hozzájuk és vesd ez az ő szemükre. Ha engem vádolsz meg hazugsággal, akkor pedig sok szeretettel látlak a hegyen és nézd meg, hogy hogyan dolgozunk. Vehetsz talaj és levélmintát, viheted azokat és a borainkat laboroztatni. Nekem nincsen titkolnivalóm. Nálunk minden nyitott. "Például azért mást jelent az a mondat hogy" Ne haragudj, de szemantikai szőrszálhasogatásnak érzem amit mondasz... semmi különbséget nem látok a két mondat között. Nem használunk felszívódó szereket. Semmilyent. Ezen túl pedig csak zöld jelzésű kontakt szereket használunk. Olyanokat amilyeneket az organikus szőlőművelésben is engedélyeznek. Ennyi. Ez nem kunszt és ezt kár továbbgondolnod, kár belesejtened ebbe bármit. "A rovarirtó szerekről annyit hogy senki sem jókedvében használja őket" Nem tudom és nem is érdekel, hogy más miért használ rovairtót. Mi nem használunk. Nálunk a feromoncsapda elegendő még olyan évben is amikor mások fújják a rovairtót. Ha majd a hatóság leelet ír, hogy kötelező fújni akkor majd fújunk. A törvény erősebb az én elképzeléseimnél. De egyelőre nem írja elő semmilyen szabály a rovairtást. De részemről a téma lezárva. Bevallom méltatlannak és méltánytalannak érzem, hogy én itt a tudásomhoz mérten igyekszem jó szándékkal beszélgetni és tájékoztatn a mi technológiánkat illetőleg, te pedig inkább kötekszel és más blogokon engem személy szerint cinkelsz. De sajnos ezzel együtt kell élni... Ha határozott véleményed van valamiről akkor jobb felkészülni arra, hogy lesznek intrikusok akik direkt félre akarnak magyarázni és érteni. Én nem értem ennek az okát...de nem baj :) ez az én keresztem. Vállalom.
kunzoo
2014. május 07. 23:53
Azért érdemes lovagolni a témán mert sok termelő át akarja vágni a fogyasztót a palánkon. Pont te kezdted a vitát arról hogy akkor mi is a kézműves, autentikus borkészítés fogalma. Pontosabban alkottál egy definíciót, amivel vagy egyetért valaki vagy nem. Nem igazán értem hogy akkor miért csodálkozol a kérdéseken. "aki prostinak áll ne csodálkozzon ha meg akarják....:)) Például azért mást jelent az a mondat hogy "nem használunk felszívódó szereket" és mást az:"felszívódó szerek nélkül és csak zöld jelzésű kontakt szerekkel védjük meg a növényt." Ha már definíciókról van szó törekedjünk a pontosságra, az ördög a részletekben lakozik. A rovarirtó szerekről annyit hogy senki sem jókedvében használja őket. Járványos években lehet elő kell venni, nem egy ember csinál egy borvidéket, tehetsz te bármit az ökoszisztémáért 4-5 hektáron ha a többin beüt a moly, valamit kezdeni kell vele. Igaz ez a sok elhanyagolt szőlőből induló járványra is. pl. 2010ben. Arról ne is beszéljünk ha a hatóság kötelező védekezést ír elő (egy kabócafaj miatt ez várható) akkor meg kell csinálni a védekezést és kész. Az egész túl szigorú határok közé szorított stratégia marketing szempontból mehet a kukába.
BZoltan
2014. május 07. 00:16
Szerintem kár ezen idegeskedni. Ha valaki mond valamit amit nem értesz, vagy amivel nem értesz egyet akkor szólsz. Max elbeszélgetünk egy jót. Az megjó :) A vegyszeres gyomirtó és rovarirtó mindenképpen rongálja a talaj mikrobiológiai gazdagságát, ha nem is közvetlen, de közvetlenül. A gombák, baktériumok és más organizmusok életterét, táplálékát teszik ezek a szerek tönkre. Én soha, sehol nem mondtam, hogy mi növényvédő szerek nélkül termelünk szőlőt. Azt mondom, hogy felszívódó szerek nélkül és csak zöld jelzésű kontakt szerekkel védjük meg a növényt. Bármilyen szer elhagyása csak kisebb környezeti eredményezhet mint annak a használata. Az, hogy a réz nehézfém és nem tesz jót a környezetnek az igaz, de ez még messze nem elegendő ok arra, hogy megvonjam a vállam és toljam a fukosimát meg a komplett periódusos rendszerta szőlőnek. Rézből is lehet keveset használni és azt is lehet ésszel szórni. Megvan a hektáronként réz terhelés amit lehet csökkenteni. Mi az elmúlt három évben 3-4 kör növényvédelemmel megúsztuk. Ez csak kevesebb mint a 6-8 amiből kettő felszívódó, egy meg fungicid, ugye? A növényvédelemnek amúgy van réz mentes módja is. Gyógynövényfőzetekkel és más bio szerekkel is lehet sikeresen megvédeni egy jól művelt, jó ellenállóképességű, szellős és gondozott aljönvényzetű ültetvényt. A rovarirtóra pedig nincs bocsánat. Vannak feromon csapdák amik száz százalákosan működnek. Másrészt egy egészséges ökoszisztémában a gazdag rovar és madárvilág az egyensúlyra törekszik. Az, ha egy-egy rovarfaj drámai módon eluralkodik a már önmagában is jelzés arra, hogy valami nincsen rendben az ültetvényben. De a legkevésbé azt nem értem, hogy ez az egész miért téma? Igyekszünk kevesebb vegyszert használni, mert hiszünk abban, hogy ez jót tesz a környezetnek és a szőlő minőségének. Ennyi. Néha nem értem, hogy ezért a szemléletért miért néz ránk bérki rossz szemmel. Szerinted nem jobb az, ha kevesebb vegyszerrel és kevesebb permetezéssel terem meg a jobb minőségű szőlő?
kunzoo
2014. május 06. 19:41
Igazad van, de arra akartam felhívni a figyelmet hogy mostanában vannak ilyen borász-sommelier "varázsszavak" amik engem idegesítenek. "Autentikusan" addig lehetett művelni a szőlőt amíg be nem hurcolták Amerikából a lisztharmatot és a peronoszpórát. Ez úgy megborította az európai szőlő életét hogy azóta növényvédőszerrel kell védekezni ellene. A réz is növényvédőszer. Például az a mondat hogy: "Mi környezetkímélő, (zöld, stb)...vagyunk mert nem használunk felszívódó szereket. Sok kontakt szer veszélyesebb az emberre és a környezetre mint a felszívódók pl. mankoceb, folpet. Ha a peronoszpóra ellen semmi mást nem használ valaki csak rezet, az is környezetterhelő. A réz nehézfém, felhalmozódik a területen. A rovarirtókérdés függ attól is hogy ki hol gazdálkodik. Vannak borvidékek ahol alig okoz problémát a szőlőmoly, vannak olyan területek amik kifejezetten molyosak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!