Rengetegen voltak a mohácsi busójáráson

 

A busók felvonulása mentén olyan tumultus alakult ki, hogy sokan félóránál is többet álltak egy helyben, mire mozdulni tudtak. Úgy tűnt azonban, hogy a vendégeket mindez nem rettentette el: látni akarták, ahogy a borzas bundákat viselő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal „felfegyverkezve”, időnként durrogtatva, különleges járműveken utazva fantasztikus mulatsággal szolgálnak. A busók kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsátották a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtották a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát. Közben szívesen fényképezkedtek, táncoltak a vendégekkel. A népszokás több programján Áder János és felesége, Herczegh Anita is részt vett: felkeresték a Busóudvart és egy motoros hajóról megtekintették a busók dunai átkelését is.

 

Az idei busóavatáson nemcsak az új busókat képviselő legfiatalabb busót, hanem Áder Jánost és Szekó Józsefet (Fidesz-KDNP), Mohács polgármesterét is busóvá avatták. A tiszteletbeli busók pedig megkaptak minden felszerelést, ami a télűzéshez kell: maszkot, bundát, nadrágot, kereplőt és buzogányt. A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyó keddi záró napon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót. Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.