Az MSZP-s Hiller István és a PM-es Karácsony Gergely közösen tartott sajtótájékoztatón bírálta a hétfőn szavazásra kerülő kulturális témájú javaslatokat. Hiller István szerint például bár Ferenc József óta öt rendszerváltás volt, mégse jutott senkinek eszébe, hogy a Műcsarnokot átadják egy társaságnak.
„A magyar kulturális életet érintő einstandok” fognak megvalósulni, ha a parlament igennel szavaz hétfőn az előtte fekvő három, kulturális témájú javaslatra – ismertette az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért véleményét Karácsony Gergely. A tervezett változtatásokról elmondta: a szerzői jogi szabályozáshoz „durván” akarnak hozzányúlni, a múzeumi törvényt úgy változtatnák meg, hogy a teljes műkincsvagyon felett a miniszter rendelkezhet, miközben a Magyar Művészeti Akadémia megkapja a Műcsarnokot, a Vigadót és „bónuszként egy villát”.
A független képviselő szerint a szerzői jogi törvény tervezett módosítása a teljes magyar kulturális életben „kiverte a biztosítékot”. Szerinte alkotmányossági problémákat vet fel, hogy az idei szerzői jogi díjakat már korábban megállapították, de a Fidesz most mégis máshogy osztaná el a bevételt. A múzeumi törvény tervezett módosítása is súlyos alkotmányos és szakmai problémákat vet fel – folytatta. Éppen ezért Hiller Istvánnal közösen zárószavazás előtti módosító indítvány formájában újra benyújtották egy korábbi javaslatukat – közölte. Ennek alapján a köz- vagy magánszereplőhöz miniszteri döntés nyomán átkerülő műnkincsek nem sérülhetnek, nem kerülhetnek a korábbinál rosszabb körülmények közé, miközben biztosítani kell azok tudományos kutathatóságát is.
A szocialista Hiller István a sajtótájékoztatón azt mondta, a magyar művészet és a magyar kultúra elleni merényletnek tartják, hogy a kormánytöbbség a Magyar Művészeti Akadémiának akarja átadni a Műcsarnok tulajdonjogát. Hangsúlyozta, hogy a Műcsarnokot Ferenc József adta át, azóta öt rendszerváltás történt és több mint ötven kormánya volt az országnak, de egyetlen rendszernek sem jutott eszébe, hogy egy társaságnak átadja az intézményt. A művészet nem jobb- vagy baloldali, ezért a lépés meggondolatlan és következményeivel rossz precedenst teremt – jelentette ki. Az MSZP és a PM egyeztetett döntését vázolva azt mondta, kormányra kerülésük után az egyik első kultúrpolitikai döntésük az lesz, hogy a Műcsarnokot visszaadják a kortárs magyar művészeteknek.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Azok a kultúrák életképesek, amelyek őszintén fel tudnak háborodni saját eltűnésük gondolatán.
Képmutatásból, dühből, arroganciából, kollektív bűnösségből soha nem lesz egy kultúra, ezért nemzeti egység sem.
Mint kiderült, a pénzügyminiszter módosította a szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló rendeletet.
Akik szerint bármely nép, nemzet kultúrája alávaló és alsóbbrendű, nos, azok nácik. Ocsmány, undorító, eltakarítandó nácik.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
A légiriadó idején sokan gyermekekkel, háziállatokkal és személyes holmijaikkal a metróállomásokon kerestek menedéket.
És ha azt vesszük, ez a két óra a rendszerváltás utáni magyar politika történetében nem is rossz arány.
