A proa egy viszonylag karcsú, könnyű és kifejezetten gyors hajó. Az öt méter hosszúságú hajótest ráadásul szétszedhető, autótetőn is lehet szállítani – így pedig megspórolható a kikötőbérlet és a regisztráció, de a hajólevél vagy kishajóvezetői engedély beszerzése is. Ami viszont megmarad, az a vitorlázás szabadsága.
Szintén üdítő újdonság a vitorlássportban, hogy a kezdeményezés kitalálói a fából és bambuszból készülő hajókat közös anyagbeszerzéssel és építéssel, vagyis közösségi hajóépítéssel szeretnék elterjeszteni, népszerűvé tenni. Két hétvége alatt építenék meg a vízialkalmatosságokat, melyek költsége mintegy 100-150 ezer forint, vagyis töredéke a vitorlásáraknak. A tervek szerint májusban Badacsonyban kezdődik a hajóépítés, a Balatonon pedig idén nyáron már külön, strandtól strandig tartó látványos versenyeket is rendeznének a polinéz proáknak. De milyen lehet egy partról indított verseny? Minden bizonnyal teljesen más élményt nyújthat, mint például a Kékszalag, testközelből nézve átélhetőbb egy verseny: a bólyafordulónál például ki kellene szaladni a partra a versenyzőknek, ahol egy almafröccs megivása jelentené a bólyaforduló teljesítését, majd a befutónál az lesz a győztes, aki a rajtvonalra helyezett serleget először felemeli.
A proák rajongói egyeztetnek ráadásul a Magyar Szörf Szövetséggel is egy közös versenyről, melyet akrobatikus szörfös bemutatók egészítenének ki és mely során díjaznák a legszebb saját építésű hajót, továbbá újfajta versenyszámként szeretnék bevezetni a kooperatív futamot, amelyben egy vonalban kell haladniuk a hajóknak, és az élre törők esnek ki.