Nincs több kannás badacsonyi bor

A minőség garantálását, a márka védelmét szolgáló előírásokra Borbély Gyula, a Badacsonyi Borvidéki Tanács elnöke hívta fel a Napló figyelmét. Azt mondta a Veszprém megyei napilapnak, hogy jó lenne, ha a termelők mellett a forgalmazók és a fogyasztók is tisztában lennének az új szabályokkal. Két évvel ezelőtt alkották meg ugyanis a borvidékre vonatkozó termékleírást, amelyben rögzítik, hogy a borvidékhez tartozó 16 településről Badacsony vagy Badacsonyi néven milyen szőlőfajtából, termesztési, feldolgozási, kiszerelési feltételek betartása mellett kerülhet forgalomba bor.

Ebben a termékleírásban van szó arról, hogy a borvidék egyes szűkebb térségeinek elnevezését milyen feltételekkel lehet a bor elnevezésében feltüntetni. Ilyen lehet a települések neve és a borvidéken található hét szőlőtermő hegy - Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy, Gulács, Tóti-hegy, Sabar-hegy, Bács-hegy - nevének használata. Itt szigorúak a feltételek: a szőlőnek legalább 95 százalékban az adott termőhelyről kell származnia, és a terméshozammal, illetve szüreti időponttal való kapcsolatos szabályozás is szigorúbb, mint a borvidéki. Tehát egy badacsonyi Badacsony-hegyi olaszrizling készítésére szigorúbb előírások vonatkoznak, mint egy badacsonyi olaszrizlingre.

A 2012-es szüretből származó borokat, ha azok badacsonyi néven kerülnek forgalomba, már csak üvegpalackba lehet tölteni - a palack legfeljebb kétliteres lehet. Ez alól egyedül az adott termőhelyen belül, a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű borai jelentenek kivételt, írja a Napló. Természetesen lehetősége van a termelőnek arra is, hogy PET-palackban vagy kannában értékesítse borát, ám ebben az esetben el kell tekintenie a badacsonyi név használatától.