A hétvégén tartották Csopakon az Olaszrizling, szerintünk elnevezésű rendezvényt, melynek keretében hazai borászok beszélgettek a fajta lehetőségeiről. Laposa Bence badacsonyi és Jásdi István csopaki borász újrafogalmazná mindazt, amit az olaszrizlingről tudunk.
Harmincegy pincészet ötvenféle olaszrizlingjét kóstolhatta a szakma és a nagyközönség hétvégén két csopaki helyszínen, a Jásdi Pincében és a Szent Donát Pincészet épületében. A rendezvényről számos sajtóbeszámoló megjelent, ezekből szemlézünk most.
Legyen egy alapbor
Az Olaszrizling blog szerzője, Kovács András István beszámolójában a szakmai kóstoló tanulságairól ír. A tudósítás szerint Laposa Bence felvetette, hogy legyen két jól látható, jól meghatározható alfaja az olaszrizlingnek: az egyik egy könnyedebb, inkább a fajtára, mint a termőhelyre koncentráló, jól iható, megfizethető bor lenne, míg a másik egy dűlőszelektált, a termőhelyiségre koncentráló tétel lehetne.
A badacsonyi borász fontosnak tartja, hogy az ivóbornak/alapbornak szánt olaszrizlingek könnyű szerkezete mellett ne legyenek magas alkoholértékek, a dűlős tételeknek pedig ne legyen túlzott illatuk és zamatuk, az ugyanis csökkenti a borok értékét.
Jásdi István erre reagálva arról beszélt, hogy egyetért Laposa Bence felvetésével, de a kóstolón felvonultatott tételek közül mindössze nyolc-tíz olyan akadt, amiben felfedezni a fajta karakterét és a termőhely egyéniségét. Jásdi szerint az alapkategóriának könnyednek és gyümölcsösnek kéne lennie, és évi 2-3 millió palackot el is lehetne belőle adni itthon, míg a dűlős tételeknél ezt a számot százezerre teszi.
Lesz még nagy a borvidék
„Én azért valamilyen haladást, előrelépést érzek. Nyilván jó lenne, ha minden izgalmas dűlőből lehetne olyan borokat kóstolni, amelyek közel azonos stílusban készülnek. Az alkohol például legyen 12,5 és 13,5 százalék körül, 6-os savval. Egy borvidék akkor lesz nagy, ha ezt az összekóstolást sok jó adottságú dűlő borával el lehet játszani” – fogalmazott Jásdi István az Olaszrizling blog tudósítása szerint.
A szakmai kóstolón Dr. Mészáros Gabriella, a Borkollégium igazgatója is elmondta véleményét az olaszrizlingről. Tallián Hedvig tudósítása szerint rendet kell tenni a fejekben, mert külföldön nem nagyon tudnak mit kezdeni a fajtával. Megfontolandó az is, hogy a fajta javára válna-e egy esetleges névváltoztatás, hiszen a rizlingről elsősorban a rajnai rizling jut az emberek eszébe külföldön.
Ne pocsékoljuk el az időt
„Nagyobb figyelmet kell szentelni a technológiai tisztáságnak, a hordóhasználat mindenáron való erőltetését is felül kell vizsgálni. Jobban hangsúlyt kellene kapjon a karakter, és a tudatos stílus kialakítása és követése is elsődleges fontosságú. Az olaszrizling útkeresésére nem szabad még egy-két évtizedet elpocsékolni” – összegezett Dr. Mészáros Gabriella, aki szerint a három csúcsfajta a chenin blanc, a rajnai rizling és a furmint, de szorosan mögöttük van a chardonnay és az olaszrizling is.
Lassan harminc esztendeje, hogy a neves képzőművész házaspár, Baska József és Rényi Katalin először látta vendégül az alkotás szerelmeseit a balatoni nyaralójuk kertjében. A Csopaki Művésztelepet és a szülők szellemi-örökségét most már a fiuk, Baska Balázs viszi tovább; a szeptember 20. és 22. közötti őszi kurzusra nem csak szakmabelieket várnak.
A borásszal, aki jobban szereti szőlőművesnek hívni magát, először egy asztalnál beszélgettünk, utána felmentünk a világ tetejére, majd hogy ne érje szó a ház elejét, csak megittunk egy jó fröccsöt is.
Mint kiderült, a művelet nem is került sokba.
Pár óra leforgása alatt 15 centivel emelkedett a vízszint Badacsonynál.
Az egyszerűsítés az egyik legfontosabb nemzetgazdasági tartalékunk. Ha nem történik meg, belefulladunk a bürokráciába.
Ha nemzeti tőkésosztályra szükség van, az leginkább a verseny körülményei között születhet meg.
Az elnökség elé a hét pályázóból már csak három jelölt került be, a kenusoknál furcsa helyzet állt elő...
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
