A tokaji borvidéken szeptember elején még azelőtt felvásároltak egy jókora mennyiségű szőlőt az alföldi cégek, mielőtt az teljesen beért volna — a Tokaj Kereskedőházat irányító Kiss István ezért a borvidék „kirablásáról” beszélt. Az alföldiek visszautasítják a kifejezést, ők egyébként is csak a fagykár okozta terméskiesést pótolják a felvásárolt szőlővel.
A szőlőfelvásárlás nem ördögtől való dolog. (Különösen nem, ha a felvásárló nemcsak a feldolgozáskor látja a szőlőt, hanem metszéskor és a különböző zöldmunkák idején is ellenőrzi a területet. Az ilyen hozzáállás azonban elég ritka még.) Számos olyan kistermelő gazdálkodik az ország borvidékein, akinek bár vannak szőlőterületeik, bort nem palackoznak belőle. A termés ilyenkor kisebb-nagyobb felvásárlóknál landol, akik a szőlőt jellemzően súlya alapján árazzák be – így nem a minőség, hanem a mennyiség az, ami az árat alakítja, és ez a szemlélet jelenik meg a gazda szőlőjében is.
Ezért van az, hogy míg az élvonalba tartozó borászatok saját területeiken megfelelő metszéssel és zöldszürettel tőkénként csak 5-10 fürtöt hagynak a minél jobb borminőség és koncentráció érdekében, addig a mennyiségre termelő gazdáknál a húsz fürt is simán megvan egy tőkén, extrém esetekben ennél is jobban terhelik a szőlőt. Arról nem is beszélve, hogy sokan a szerves trágyát is a terroir részének gondolják, ami szintén megdobja a szőlő termését — néha még a borból is kiérezni.
A jellemző tokaj-hegyaljai fajták,
a furmint és a hárslevelű 17-18 mustfokkal érnek be (igazán szép bort azonban 20 mustfok körül adnak). Ha ezen érték alatti szőlő érkezik a borászatokhoz, a legtöbben cukor hozzáadásával javítják fel az alapanyagot. A zsákos napfény használatával el lehet kerülni egy rosszindulatú erjedés beindulását, növelni lehet a potenciális alkoholtartalmat, és így a bor tartósságát. A must cukrozását csak az alacsonyabb borminőségi kategóriákba szánt termékeknél engedélyezi a bortörvény — de csak a szüret évében. Az édesített must legfeljebb 19,5 mustfokos lehet, és maximum hárommal lehet emelni az eredeti mustfokon. Egyes feltételezések szerint a tokaji alapanyag az alföldi felvásárlóknak csak a savtartalom és az illatanyag miatt kell — pezsgőbe.
Mint azt az idei szőlőfelvásárlásokra jól rálátó forrásunktól megtudtuk: az alföldi cégek mérlegein augusztus végén, szeptember elején megfordult olyan szőlő is, ami 14-15 mustfok közötti értéket mutatott. Amelyik termelő szeptember közepén vitte a szőlőt, az 15-17 mustfokot ért el, szeptember végén és október elején 17-20 mustfoka volt a termésnek, október közepén pedig már 20 mustfok feletti a felvásárolt szőlő átlagos mustfoka.
A Mandiner.bor információi alapján
volt olyan alföldi szőlőfelvásárló cég, aki a 16 magyar mustfok alatti szőlő kilójáért 97,5 forintot adott, a 16 magyar mustfok feletti szőlőért pedig 102,5 forintot. A Tokaj Kereskedőház idén a 19 mustfok alatti szőlő kilójáért 90 forintot, a 19-21 fok közötti szőlőért 100 forintot, a 23 mustfok feletti alapanyagért 130 forintot fizet a kistermelőknek, az ún. prémium minőségű szőlőért pedig 150 forintot. Ezen árak alapján jobban megérte a gazdáknak az alföldi cégekhez vinni a szőlőt: korábban jutottak pénzhez, és még többet is kaptak.
Az Észak-Magyarország napilapban még szeptember 11-én megjelent egy cikk, melyben Kiss István, a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója látva ezt a helyzetet arról beszélt, hogy „tulajdonképpen a más borvidékekről érkező felvásárlók mintha »kirabolnák« a borvidéket — abban az értelemben, hogy olyan stádiumban vásárolják fel a szőlőt, amikor az még nem érte el a teljes érettségi állapotát”. Kiss István mondanivalóját súlyosbítja, hogy közben kis mértékben bár, de megjelent a borvidéken az aszúsodás, így a rengeteg korán leszüretelt területről már nem lehet szedni aszúszemeket.
Az alföldiek nem hagyták annyiban,
és nyílt levélben válaszoltak, melyben megemlítik, hogy a 19 mustfok alatti szőlőre a Tokaj Kereskedőház is hirdetett felvásárlási árat: „Lehet, hogy az a gond, hogy a Duna Borrégió felvásárlói magasabb árat fizetnek? De akkor miért is beszélünk kirablásról? A Duna Borrégió szőlőfelvásárlói egy kicsit árfelhajtó szerepet töltenek be más borvidékeken annak érdekében, hogy alapanyagot biztosíthassanak a maguk számára.”
A Szőke Sándor és Kisari István által jegyzett szeptemberi 28-i nyílt levélben arról is szó esik, hogy nem olyan régen a tokaji borvidék határozottan megtiltotta szőlőfelvásárlók tevékenységét területén: „Még a határozat évében olyan katasztrofális szüreti idő köszöntött a borvidékre, hogy az egész termés veszni látszott. Bizony akkor nagyon sűrűn csörgött a telefon, hogy ne vegyétek komolyan a határozatot, küldjétek a felvásárlókat, és közös erőfeszítéssel mentsük a termést!”
Ezt Kiss István sem hagyhatta
válasz nélkül. A Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója szintén nyílt levélben arra hívta fel az alföldiek figyelmét, hogy a korai szőlőfelvásárlás miatt gyakorlatilag eltűnik a szőlő, mielőtt az beaszúsodhatna: „Természetesen megérteni illik és kell, hogy a katasztrofális fagykárok miatt elengedhetetlen termékalapot vásárolnia a Duna Borrégiónak. (...) Remélem, egyetérthetünk abban, hogy az idei intenzitású külsős felvásárlás nem segítette annak a minőségű szőlőnek a betakarítását, amiről Tokaj nevezetes. Hiszen sokuknak ismerős lehet az a mondás, hogy akár szőlő akár kár, Simon-Júda a határ.”
A Mandiner.bor által megkérdezett tokaj-hegyaljai borászok szerint nagy aszúmennyiség akkor sem lenne idén, ha az alföldiek nem vásároltak volna fel szőlőt. Kimondottan jó aszús év esetén hektáronként 9-10 mázsa aszúszemet lehet szüretelni, ez nagyjából azt jelenti, hogy ilyenkor a borvidéken 30 ezer mázsányi aszú képződik. Idén nem hallani arról, hogy bárki is vásárolna fel aszúszemet — bár több pincénél is mondják, hogy szőlőikben megjelent a botritisz.
Ha a következő napokban, hetekben marad a szárazság, és nem lesz nagyobb eső, van esély arra, hogy aki kockáztatott, és a tőkén hagyta a fürtöket, kiszedhet belőlük jó minőségű aszúsodott szemeket. Ha viszont jön egy nagy eső, az elmoshatja az egészet.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Nem mindennapos, hanem korszakos eredmények születtek.
A liberális rend igyekezett úgy mutatkozni, mintha nem lenne alternatívája, és nem lehetne másban gondolkodni. Ezt kezdte ki Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló tusványosi beszéde. Az amerikai posztliberalizmusról cseréltek eszmét az MCC Feszten.
Hétfőn szinte az egész országot heves zivatarok, jégeső és viharos szél sújtja, miközben keleten még 35 fok feletti hőség tombol.
Csak hat vármegye úszta meg figyelmeztetés nélkül.
Ukrajna uniós csatlakozásával veszélybe kerül minden, amit közösen el tudtunk érni az elmúlt 35 esztendőben.
Az Agrárminisztérium szerint a biológiai és a környezeti hatások elleni ellenállóságot javítása lehet többek között a kulcs.
A Fidesz szegedi szervezete közleményben szólította fel a Tisza Párt jelöltjét, hogy haladéktalanul és nyilvánosan tisztázza a vele szemben felmerült pedofil vádakat.
