Vádirat a háborúk ellen
A Pán – A belső sziget című film egy sajátos eszközökkel filmre vitt, fájóan aktuális látomás. Győrffy Ákos filmajánlója.
Hatalmas sikerrel, telt ház előtt vetítették le a nemzetközi filmfesztiválon Szabó István Az ajtó című játékfilmjét. A magyar filmdrámát külön program keretében mutatták be, az eseményen a film főszereplője, az Oscar-díjas Helen Mirren is jelen volt.
Hatalmas sikerrel, telt ház előtt vetítették le vasárnap délután a nyugat-csehországi Karlovy Varyban zajló nemzetközi filmfesztiválon Szabó István Az ajtó című játékfilmjét. A rendezőn kívül a bemutatón megjelent Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznő, aki a Szabó Magda regénye nyomán készült film egyik főszerepét alakítja. Mirren pénteken, a Karlovy Varyban zajló 47. nemzetközi filmszemle nyitóestjén Kristályglóbuszt vett át a fesztivál rendezőitől a világ filmművészetéhez való rendkívüli hozzájárulásáért. A magyar filmdrámát külön program keretében láthatta a fesztivál közönsége.
A brit színésznő értékes művészfilmnek minősítette Szabó István Az ajtó című alkotását. Azt mondta, a film forgatása közben felelősséget érzett Közép-Európa és Magyarország sorsáért: „Ez egyike volt a legnehezebb filmeknek, amelyeket csináltam. Talán a legnehezebb. Felelősséget éreztem Közép-Európa történetéért, Magyarországért. Azért a térségért, amelyet elpusztított a II. világháború és a kommunizmus” – jelentette ki Mirren sajtóértekezletén. Örömét fejezte ki, hogy a fesztivál legfőbb műsorainak helyt adó Thermál szálló nagytermében, „ebben a hatalmas és szép teremben” sokan voltak jelen. „Köszönöm, hogy eljöttek megnézni a filmet. Remek művészfilmről van szó” – fejtette ki a láthatóan meghatott Helen Mirren. Köszönetet mondott az alkotóknak is azért, hogy a mai nehéz körülmények között is képesek voltak összehozni a film költségeit és megszerezni a szükséges támogatásokat.
Szabó István szerint Helen Mirren és német kolléganője, Martina Gedeck rendkívül jól formálták meg a hatvanas években játszódó történet főhőseit. „Valamikor sokat gondolkodtam azon, milyen előnye van a filmnek más művészetekkel - például a fényképezéssel, a festészettel, a zenével – szemben. Ez az emberi arc. Élő, festés nélküli, dinamikus. Nem látjuk külön a szerelmet és a féltékenységet, hanem azt, hogyan változik az arc a szerelemből a féltékenységbe, az egész folyamatot. És ahogy már Helen is elmondta, ez a film az arcokra épül” – magyarázta a rendező.