Milyen állat a szivárványos ökle, él-e polip a magyar tengerben és mekkora a legnagyobb balatoni kagyló? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ abból a gazdagon illusztrált Balatoni természetkalauzból, melyet a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete adott ki.
Gazdagon illusztrált Balatoni természetkalauzt jelentetett meg az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, a kötetből az érdeklődők egyebek közt választ kaphatnak arra, hogy milyen állat a szivárványos ökle, él-e polip a magyar tengerben, vagy mekkora a legnagyobb balatoni kagyló. A Vörös Lajos tudományos tanácsadó szerkesztésében megjelent könyv szerzői mindannyian az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai, akik elhatározták, hogy az elsősorban a szakma képviselőinek szánt tudományos kiadványok mellett kutatásaik eredményeit a szélesebb olvasóközönség számára összefoglaló kötetben is megjelentetnek.
Az európai uniós pályázati támogatással napvilágot látott kiadvány elsősorban az amatőr természetbúvárok számára nyújt segítséget a tó felfedezéséhez – olvasható az MTA honlapján. A kötetben külön fejezet mutatja be a tó vízét, a benne élő algákat és halakat, valamint a növényvilágot. „Hiánypótló munka” – hangsúlyozta Vörös Lajos, aki szerint fő céljuk a tudományos ismeretterjesztés volt. A kiadvány segítségével szeretnék bemutatni a Balaton vízi élőlény-együtteseinek kulcsfontosságú szervezeteit, ökológiai helyüket és szerepüket. A 176 színes fényképpel illusztrált, 127 oldalas könyvben azokról az élőlényekről olvashatnak az érdeklődők, amelyekkel turistaként, strandolóként vagy éppen horgászként is találkozhatnak. „Szeretnénk kedvet csinálni az amatőr természetbúvároknak a Balaton élővilágának felfedezéséhez, mert úgy gondoljuk, amit jobban ismerünk, azt jobban szeretjük, és jobban is vigyázunk rá” – mondta a szerkesztő.
Az MTA honlapja szerint a kötetben a mikroszkopikus nagyságú, szabad szemmel nem látható élőlényekről készült látványos fotók mellett képet kaphat az olvasó a parti öv és a nyílt víz színes állatvilágáról is. Megismerkedhet az őshonos fajokhoz képest hatalmas méretű, akár 30 centiméteresre és két kilogrammosra is megnövő amuri kagylóval. A könyvből az is kiderül, hogy a Balatonban él egy, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger vidékéről származó polipfajta, amelyet 2001-ben fedezték fel a tóban. A 600 négyzetkilométer kiterjedésű nyílt vízfelszín alatt élő halfajok leírásából pedig az ismertebbek mellett megtudhatják azt is, milyen hal a lápi póc vagy a szivárványos ökle. A kötethez az intézet kutatói által Tihanyban és más helyszíneken tartott ismeretterjesztő előadásokon juthatnak hozzá térítésmentesen a részt vevő csoportok vezetői. A szerzők tervezik a könyv második kiadását, amely már kereskedelmi forgalomban is kapható lesz.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Egy kilométer hosszan lehet korcsolyázni a balatonfüredi Tagore sétányon.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Az új évet több százan balatoni fürdéssel kezdik minden esztendőben. A szigligeti újévi csobbanásra már most készülnek a jeges víz rajongói.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
