A dűlőinket tanuljuk

„- A dűlők alapvetően meghatározzák a borvidékeket, Tokaj esetében azonban legalább ekkora a jelentősége a csak itt jellemző, speciális borkészítési technológiáknak is.

- A Patricius filozófiájának fontos része, hogy nagyra becsüljük a borvidék tradícióit. Tisztában vagyunk vele, hogy eleink sokat elértek, és azt is tudjuk, hogy kellő szakmai kritikával nekünk ezeket a hagyományokat kell újraértékelni. Ez a borkészítési technológiák mellett az egyes szőlőfajtákra is vonatkozik. Négy éve telepítettünk egy tizenhat tételből álló szőlőfajta-gyűjteményt a Várhegy dűlőben olyan régi tokaji fajtákkal, amelyekben perspektívát láttunk. Az innen szüretelt szőlők egyenként nem képeznek majd jelentős mennyiséget, de mikrovinifikációs módszerekkel önállóan kerülnek feldolgozásra, reményeink szerint először a 2012-es évjáratból.

- Mi a célja ennek a kísérletnek?

- Ha több év után úgy látjuk, hogy bizonyos fajták kiemelkednek, azokat más dűlőkben is kipróbáljuk, hogy a fajta tekintetében rálátásunk lehessen az eltérő termőhelyek hatására.

- Miért tartod szükségesnek ezt a folyamatot, hiszen a borvidékre ma jellemző fajták is hosszú idő alatt szelektálódtak ki?

- Régen lehet, más szempontok alapján válogattak, és így előfordulhat, hogy vannak fajták, amelyeket korábban elvetettek, pedig ma megállnák a helyüket. Ilyen lehet például a nővirágú góhér, amely ugyan kis mennyiségű, azonban magas minőségű termést hoz, de a furmintnak is vannak változatai, amelyek hasonló reménnyel kecsegtetnek.”