A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Ha megtalálnák a Don Quijote írójának földi maradványait, arcrekonstrukciót végezhetnének. A csontokból az is kiderülhet, hogy miben hunyt el az iszákos hírében álló Cervantes.
Miguel de Cervantes Saavedrát (1547-1616) az otthonához közeli kolostorban helyezték végső nyugalomra 1616-ban. Földi maradványai 1673-ban tűntek el, amikor a rendházban nagyszabású átépítés folyt. Egyes források szerint a csontokat egy másik kolostorba szállították át, majd később visszahozták, ám senki sem tudja, hogy az épületegyüttesen belül végül hol temették újra - írja a Guardian.
Ha most megtalálnák a Don Quijote írójának földi maradványait, arcrekonstrukciót végezhetnének, ugyanis egyetlen hiteles portré sem maradt fenn róla. Cervantes egyetlen ismert arcképet Juan de Jauregui (1583-1641) spanyol festő festette jó húsz évvel az író halála után. A csontokból az is kiderülhet, hogy miben hunyt el az iszákos hírében álló író, akivel a feltételezések szerint májzsugor végzett.
Fernando Prado történész elmondta: „A korabeli források szerint utolsó éveiben nagyon beteg volt”. A szakember reméli, hogy a projektet sikerül 2016-ig, Cervantes halálának négyszázadik évfordulójáig befejezni. Geofizikai kutatási módszerrel, úgynevezett földradar segítségével vizsgálják át a kolostor falait rejtett üregek után kutatva, és a padlózat alatt 5 méter mélységig feltárják a talajt. Cervantes földi maradványait könnyű lesz azonosítani, mivel az író 1571-ben a lepantói csatában a mellkasán és a karján megsebesült - utóbbi sérülés miatt képtelen volt használni egyik kezét.