Stephen King a Kennedy-gyilkosságról ír

Robyn Young nagy terjedelmű trilógiát írt. Magyarországon az első rész, A Testvériség címen jelent meg; tavaly év végén jött ki A hadjárat, most meg a Rekviem. A szerző nem kispályás http://www.robynyoung.com/ Will Campbell templomos parancsnok Párizsba visszatérve válaszút elé kerül. Felesküdött, hogy életben tartja az Anima Templi, a renden belüli titkos testvériség elveit, és igyekszik megőrizni a békét - ám a béke még sohasem tűnt ilyen távolinak. A templomos rend szövetséget kötött Will ellenségével, Edward angol királlyal, és vállalta, hogy segíti a Skócia ellen vívott harcában. Will hitét és a templomosok iránti hűségét megrendíti a szülőföldje ellen kötött paktum. Egyre jobban elhidegül lányától, Rose-tól, aki veszélyes viszonyba keveredik a párizsi udvarban. Will nehéz döntés elé kerül: vagy a templomos rendben marad és ismét olyan háborúba vonul, amiben nem hisz, vagy megszegi az összes esküjét, és a saját útján próbálja elérni a békét, még ha ez az út is harccal jár - de a skótok oldalán. Will hamarosan a véres összecsapás kellős közepén találja magát, nem tudva róla, hogy mindent, ami valaha fontos volt számára, a háborúnál is nagyobb veszedelem fenyeget. Franciaország trónján harcos király ül, akinek hatalomvágya nem ismer határokat, s akit semmi sem gátolhat meg céljai elérésében Robyn Young: Rekviem Gold Book Kiadó Debrecen A szerző a keresztes háborúk (hadjáratok) korát nem csak az európaiak szemszögéből mutatja be, hanem - helyesen - fejezeteket kap a keleti kultúra és harcmodor, valamint terek kap az arab katonaság és a hadvezérek. S miközben ismerkedünk a szereplőkkel, s kibontakozik a cselekmény, Londontól Párizson át, egészen a Szent Földig kalandozunk, addig nyomon követhetünk véres ütközeteket a Jeruzsálemi Királyságban, korbácsolást a londoni New Templeben. Nyugat és kelet harca, civilizációk csapnak össze, küzd egymás ellen szerzetes és tanítványa, szerelemért nő és férfi. Az olvasó bennfentes lesz: látunk titkos társaságokat, eleinte zavaros elvekkel, látunk arab összeesküvőket és bérgyilkosokat, fegyverhordozókat. Csodás középkor: az események vég nélkül pörögnek. Sok-sok szín, és sok-sok színes szereplő, mind-mind jól megírt karakter, akiktől tovább hömpölyögnek az események és az indulatok. Will Cabell templomos lovag lesz, apja keresésére indul a Szent Földre, esküt szeg, szerelme, Elwen, követi. A fiúnak sok mindent kell megérteni és teljesíteni. Harcol, miközben tudja, a béke lenne a jó megoldás, de kiváló ellenfele van, Bajbarsz, aki hazáját szabadítja fel a hódító európaiaktól. A trilógia első kötete fontos eseményekre világít rá, ötvözve a történelmi hűséget a szerző fantáziájával. A valódi emberek remekül illeszkednek a keleti mítoszok világába, olykor megidézve az Ezeregyéjszaka meséit.(Ivánkovics József) „ A végén nem is számít, hogy ki nyert, a keresztények, vagy a szaracénok! A nyereségünk így is, úgy is, nőni fog!” Az izgalmas regény annak a történelmi problémának megvilágításával foglalkozik -egy érdekfeszítő történelmi história keretében- hogy a tönkremenni látszó genovai és velencei köztársaságok a Jeruzsálemi Királyság időszakában, amelyek eddig a háborúból gazdagodtak meg, hogyan akarják kirobbantani egy újabb fegyveres konfliktust jólétük érdekében. Az eddig jól prosperáló vértgyártó kereskedők, pallosipari válalkozók, lókupecek békében min szívják a fogukat, és még a szövetkezéstől sem riadnak vissza, csakhogy egy újabb háborús konfliktus keresletet generáljon a hadi termékekre. Viszont a velük szemben álló szaracén, illetve mongol seregeket is ugyanez a cél mozgatja. A szerző tisztán rávilágít egy tényre, amely eddig nemigen volt közismert, hogy a keresztes háborúk mögött, mindkét oldalon szorgoskodott és munkálkodott a középkori hadiipari lobby. A történetet a szerző Akkon városából indítja el a szerző, amelyet a keresztes lovagok Kr.u. 640-ben visszafoglaltak az araboktól, s az újonnan alapított Jeruzsálemi Királyság fő tengeri kikötője lett. Király uralkodott eleinte, majd a város államformája oligarchikus köztársaság lett. Valós személyek és csoportok, kitalált alakok és szervezetek, történelmi figurák köré szervezi a szerző a fordulatos mesét. Ami leginkább Ken Follett legjobb napjaira, azaz monumentális történelmi regényeire emlékezet (Katedrális, Az idők végezetéig). Így pl. a kötetben fontos szerepet játszó Anima Templi(a „templom lelke”, kitalált csoport volt a templom rendben belül, amit Robert de Sable nagymester alakított 1291-ben, a hattini csata során, hogy megvédje a rendet a korrupciótól. Viszont Clairvauxi Bernát egészen biztos, hogy élt, mert ő volt az első franciaországi cisztercita kolostor alapítója és apátja. A templomosok egyik első támogatójaként ő segítette megfogalmazni a rend szabályzatát, ami aztán hatszáz cikkelyre duzzadt.(templomosnak sem fenékig tejfel az élet- Kerekes Tamás) Itt kell hozzáfűznöm, hogy e pár sor természetesen nem képes érzékeltetni azt, hogy az apát milyen nagy szerepet is játszott a világtörténelem valóságos formálásban. Az olyan regényeket, melyben valós szereplők keverednek fiktív figurákkal, Gore Vidal amerikai író, kritikus „koholmányregényeknek” nevezte a Gengszterek, írók, professzorok c. tanulmánykötetében, mely magyarul is megjelent, s hogy e jelző egyáltalán nem degradáló, azt avval is aláhúzta, hogy ő is itt néhány nagy sikerű darabot ebből a szériából. Robert Young e könyve, pedig az egyik legkiválóbb alkotása ennek a műfajnak. A A könyv szereplői az ármány és szenvedély, a politika és a háború célkeresztjében keresik egyéni boldogulásukat, paktumokat és múló szövetségeket kötnek átmenetileg akár riválisaikkal is, hogy a jövő valamilyen mértékben de biztosított legyen a béka alatt nyögő fegyverkereskedők, kardkovácsok, lókalmárok számára. A geostratégia változást mindenki megérzi a körzetben. Keleten új hatalom üti fel a fejét. A könyörtelen harcos és zseniális hadvezér, az egykori rabszolga, Bajbarsz kora egyik legnagyobb tábornokává és uralkodójává válik. Saját sorsától űzetve azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felszabadítja népét hazája európai hódítóinak rabságából. A könyv feszültséget és izgalmat gerjesztve idézi fel azt a civilizációs összecsapást, amit Nyugaton keresztes háborúknak neveznek. Young még tovább is lép, hisz kimutatja, hogy a civilizációs összecsapások mögött mindkét fél esetében a „középkori hadiipari lobby” élesztette a háború tüzét. A kötet-nagyon helyesen árnyalni fogja a muszlim veszélyről hallottakat és írtakat. A dzsihad, a szent háború, az iszlám terjesztése érdekében spirituális értelemben a muszlim hitű egyén küzdelmét jelenti a világi kísértések ellen -Young értelmezésében. A kötet fontosabb szereplői közt megtalálhatók: -Egyiptom és Szíria szultánja -Anjou Károly, Jeruzsálem királya -Antiochiai Mária, Jeruzsálem trónkövetelője -I. Edward, Anglia királya -Gerard de Ridefort, a templomos nagymester -X. Gergely pápa -Roger de Severino, Anjou Károly helytartója -A Young által írt ciklust epikailag összetartó Will Campbell, templomos parancsnok, az Anima Templi beosztottja Ilyen parádés szereposztás mellet nehéz lett volna rossz könyvet írni. Nem is sikerült. A szerzőnek arra is kiterjedt a figyelme, hogy több lapon át ecsetelje, és megmagyarázza műve és a valós történelem ellentmondásait, és gondot fordít, hogy mindezt „helyre tegye.” A Testvériség A kis híján ötszáz oldalas, térképpel és szómagyarázattal ellátott kötet (én is hasznát vettem, történelem szakos tanár létemre) a teljes középkor átláthatóságát célozta meg, Ken Follett- ra hasonlítván ehhez (Katedrális, Az idők végezetéig). Eleinte az egyiptomi rabszolgahadak ütközetén izgulhatunk a mongolokkal szemben, aztán ott történik egy puccs, és a szultánt megölik, majd a kora középkori Párizsban és Londonban találjuk magunkat, templomosokkal, katharokkal, és a középkori élet színes, széles hömpölygésű epikával megörökített prózájában. Ám nemcsak az derül ki, hogy a templomosok közt is van egy kisebb, szűkebb csoport, de van a beavatásukról, missziójukról, ceremóniájukról egy kötet, mely eltűnik, ami óriási veszedelmet idézhet elő. Akinek a kezébe kerül, az orgyilkos nyílvesszejétől el is esik. Ám nemcsak a fegyverhordozók gyakorlatozásáról, a kamaszok harci felkészüléséről olvashatunk, ám meghökkentő, hogy az író mennyire közdelemmel terhesnek mutatja be a mindennapi életet, mint ami nem más, mint gyilkos harc, mindenki mindenki ellen, tele intrikával, büntetéssel, zsarolással. S közben állandóan előrejutnak egyesek a ranglétrán. Az egyiptomi seregben harcoló harcos szultánját megölve maga lesz a legfőbb úr. Jellemző, hogy maga a szultán is végezni akar az ellenfelével. A mongolok felett aratott győzelem a mohamedánokat a kereszténység ellen hangolja. Még többet akarnak a zsákmányból. A másik oldalon az elzálogosított koronaékszerek, amelyek elrablására tett sikertelen kísérletet is mesterien ábrázolja az író, emiatt kerül pénzszűkébe a kincstár, aminek feltöltését egy újabb kereszteshadjárat megindításától remélik. A regényben sok a kiskorú, árván felnövő szereplő, ez is fokozza a rivalizáló hangulatot, annak érzetét, hogy ebben a világban csak mások letaposásával lehet célt elérni. De tanúi lehetünk bimbózó szerelemnek is. Sok a színes zsánerfigura. A szaracén jövendőjós. Az arab, aki a templomosok közt is biztonsággal mozog, templomszolgák, fegyvermesterek. A könyv lényegében a Dan Brown által kijelölt úton halad, itt is találunk szaszasszin bérgyilkosokat, Grál könyvet, titkos társaságot, de történelmi felkészültsége, mesélőkedve, széles társadalmi tablója miatt nem kell attól aggódnunk, hogy az olvasó akár egy percig is unatkozni fog. Kerekes Tamás Szíria izzó pusztáitól Párizs és London mocskos sikátoraiig – A Test­vériség Will Campbell történetét beszéli el, aki az ármány, a szenve­dély, a politika és a háború korában vált felnőtté. Willt kisgyerekkorától kezdve a nagy hatalmú Templomos Lovagrend szokásai szerint nevelték. Múltjának tragédiája beárnyékolja jövőjét is. Hosszú, kemény tanulóévek várnak rá a mogorva tudós, Everard szárnyai alatt, mielőtt egyáltalán esélye nyílna rá, hogy lovag legyen. Miközben megpróbál megfelelni a Templom szigorú előírásainak, Willnek sok mindent meg kell értenie: a saját múltját, az Everardot övező veszélyes rejtélyt, és zavaros érzéseit Elwen, az erős akaratú fia­tal nő iránt, akinek az útjai valahogy mindig keresztezik az övét. Mindeközben új csillag kél Keleten. A könyörtelen harcos és zseniális hadvezér, az egykori rabszolga, Bajbarsz kora egyik legnagyobb tá­bornoka és uralkodója lett. Saját sorsától űzetve azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felszabadítja népét hazája európai hódítóinak rabságá­ból. A Testvériség feszültsége és izgalmas akciói zseniálisan idézik fel azt a civilizációk közötti összecsapást, amit Nyugaton keresztes háborúknak neveznek. Robyn Young számos szereplőt felvonultatva mutatja be a mindkét oldalon fellelhető kapzsiságot, nagyravágyást és vallási fana­tizmust, illetve bátorságot, szeretetet és hitet. A SZERZŐ Robyn Young Oxfordban született és Midlandsben, illetve Devonban nőtt fel. Dolgozott rendezvényszervezőként, zenei ügynökként, befek­tetési tanácsadóként és kreatívírás-tanárként. A Sussexi Egyetemen szerzett diplomát kreatív írásból, jelenleg Brightonban él. Robyn Young: A Testvériség Gold Book Kiadó www.goldbook.hu [email protected] Ám a konkurencia is dolgozik: „James Reston könyve a tizenkettedik század keresztény és muzulmán világának összecsapását jeleníti meg. A legendás Oroszlánszívű Richárd és az iszlám eszményi vezérének tartott Szaladin kettős életrajzát olvashatjuk a harmadik keresztes háború és az azzal szemben vívott dzsihád történetén keresztül. Az Isten katonái a két központi alak életét felelevenítve a korszak legszenvedélyesebb indulatait ütközteti. A lovagiasság romantikus eszményét megtestesítő Oroszlánszívű Richárd személyisége a maga teljességében jelenik meg, nem kendőzve el ellentmondásosságát sem. Reston megvizsgálja a vérengző keresztes háborúban betöltött szerepének sötétebbik oldalát, de nyíltan tárgyalja Richárd homoszexualitását is. Másrészt Szaladin lenyűgöző portréja teszi életszerűvé a bölcs, kulturált szultán képét, aki Szíria és Egyiptom egyesítésével megvalósította az arabok régóta dédelgetett álmát, aki Jeruzsálem elfoglalásával nemcsak a harmadik keresztes hadjárat életre hívója volt, hanem dzsihádjával az arab világ epikus hősévé is vált. A könyv méltán tarthat számot a kor szerelmeseinek, a történelmi és kalandregények kedvelőinek egyaránt. Miközben magával ragadja az olvasót az adott történelmi korba, a két kimagasló vezéregyéniség nem mindig nemes célokért folyó küzdelmét mutatja be szinte már provokatív jelleggel. Kelet és Nyugat harca ismét fellángolt - gondoljunk akár a legutóbbi idők eseményeire - pedig mindennél aktuálisabbá teszi a művet, rávilágítva annak gyökerére” REQUIEM / FALL OF THE TEMPLARS (Book 3 of the Brethren Trilogy) After years fighting in the desert sun - and secretly working for peace with the Brethren - Will Campbell returns to find his Scottish homeland under attack by his enemy, King Edward I. Betrayed by those he has served since boyhood, torn apart watching his daughter plunge into a dangerous affair, Will must now forge his own path to peace - even if it leads through another battlefield. But a new threat is rising in France, where a warrior king will stop at nothing to achieve his twisted ambitions. The fight for the Holy Land is over. But the Temple’s last battle has just begun. (click here to read an extract from Requiem) Kerekes Tamás Amerikai Népszava usanepszava.com Gold Book kiadó [email protected]