Idén faültetéssel, tavaszi nagytakarítással, túrákkal, bicajos felvonulással és zöld programokkal ünneplik országszerte a jubileumi Föld napját. Budapesten a Gödör előadásokkal, piknikkel és táncos bulival vár.
Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató negyven éve, 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom: ezernél is több szervezet vesz részt benne. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”. 1989-ben Kaliforniában a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása a következő jelentős esemény, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. Több mint 125 ország polgárai, civil szervezetei kapcsolódtak be a programba, itthon 1990 óta rendezik meg.
A washingtoni Worldwatch Institute minden évben erre a napra adja ki éves jelentését a világ környezeti állapotáról, valamint a Critical Mass kerékpáros mozgalom is ilyenkor vonul Budapesten; idén április 24-én, szombaton tartják bringás menetüket. Az idei huszadik magyar Föld Napján egész napos rendezvénnyel vár a Gödör klub, a Geofizikai Intézet diáknapot tart, a Pető Intézet óvodásainak részvételével pedig délelőtt megtisztítják a Kútvölgyi Kórház-Pető Intézet melletti füves területet.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
