A hazaárulók még mindig közöttünk élnek.
Nyitókép: ANP MAG / AFP
2004. december 5. – A nap, amikor Magyarország politikai vezetése szembefordult a nemzettel, és a szétszakított magyarság millióinak sorsát dobta oda pártpolitikai játszmák oltárán. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás tragédiája azóta is mély sebet hagyott a nemzet emlékezetében – és jogosan. Hiszen akik ezt a szavazást egyáltalán kiírták, azok hazaárulók voltak.
Az egész történet egy politikai színjátékkal kezdődött, amikor a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtéssel próbálta meg elérni, hogy a határon túli magyarok kedvezményes honosításához törvényi alapot teremtsenek.
Ez a kezdeményezés, bár nemes célt szolgált, politikai fegyverré vált, amelyet a magyar baloldal és a liberálisok arra használtak, hogy szándékosan éket verjenek magyar és magyar közé.
A népszavazás kiírásának körülményei önmagukban is szégyenletesek. Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök jóváhagyásával december 5-re tűzték ki a referendumot, egy másik, kevésbé érzékeny témával, a kórházprivatizációval együtt. Ez az időzítés nyíltan mutatta: a hatalmon lévők semmit nem tettek a nemzeti ügy iránti elkötelezettségük bizonyítására.
A baloldal és liberális szövetségeseik, élükön Gyurcsány Ferenccel és a Szabad Demokraták Szövetségével, mindent megtettek, hogy lejárassák az ügyet.
Kampányuk lényege az volt, hogy a határon túli magyarok „elveszik” az anyaországi állampolgárok szociális juttatásait. Ez az abszurd, minden alapot nélkülöző propaganda hatékony eszköznek bizonyult a választók manipulálására.
Kapcsolódó vélemény
Magyar Nemzet
Az eredmény óriási csalódást okozott a Trianon tépázta magyarság számára, de még a nemzetközi közvéleményben is megdöbbenést keltett.
Az MSZP és az SZDSZ állításai szerint a kettős állampolgárság tönkretenné a szociális rendszert – holott akkor is világos volt, hogy a törvényt megalkotó parlamenti többség bármilyen hatásmechanizmust szabályozhatott volna. Az érv alaptalan volt, de hatásos: a magyar közvélemény egy része elhitte a propagandát, és nemet mondott saját nemzettársaira.
Az alacsony részvétel miatt a népszavazás eredménytelen lett, de az üzenet egyértelmű volt: Magyarország lakosságának egy jelentős része nem tartotta fontosnak, hogy a történelmi igazságtételt megvalósítsa. A nem szavazatok magas aránya pedig azt mutatta, hogy a balliberális manipuláció sikeresen ültette el a félelmet és az előítéleteket az emberekben.
A december 5-i események azt üzenték a határon túli magyaroknak: „Nem vagytok a nemzet részei”. Ezt az anyaországon kívül élők sokkoló módon élték meg, hiszen azok a magyarok, akik a legnagyobb áldozatot hozták a történelem során, ismét elutasítást kaptak. Ez a nap a nemzeti önazonosság meggyalázásának napja lett, amely a Kádár-rendszer nemzetromboló politikáját idézte.
A baloldal a népszavazás körüli kampányával nyíltan és egyértelműen nemzetellenes álláspontot képviselt. A 2004-es kampány a Gyurcsány-kormány és az SZDSZ részéről nemcsak politikai hiba volt, hanem egyenesen árulás:
egy olyan propaganda, amely elutasította a magyar nemzet határokon átívelő egységét. Különösen felháborító, hogy ezek az erők később migránsok tömeges befogadását szorgalmazták – ezzel szemben azonban saját nemzettársaik iránt megtagadták a legalapvetőbb szolidaritást is.
Kapcsolódó vélemény
Magyar Nemzet
A Fidesz–KDNP 2010-ben begyógyította a népszavazás okozta lelki sebeket.
Az igen szavazatok többsége ugyan csekély vigasz volt a nemzetben gondolkodóknak, de mégis alapot adott arra, hogy 2010-ben a Fidesz–KDNP kormány megtegye azt, amit az előző években elmulasztottak. A kettős állampolgárság kiterjesztése végül az összmagyarság egységének szimbólumává vált, egyfajta történelmi jóvátételként.
A 2004-es népszavazás örök mementó marad, amely emlékeztet arra, hogyan árulták el Magyarország baloldali és liberális politikusai a nemzet egységét. Azóta is minden december 5. annak bizonyítéka, hogy nem lehet közönyösnek maradni: aki nem a nemzet egységéért dolgozik, az a széthúzását szolgálja. Az árulók árnyéka azonban nem boríthatja el azokat, akik a nemzetet Trianon óta összetartani próbálják. Ez a harc ma is folytatódik.
„Rövidesen derék elődeid, az SZDSZ, a Momentum és MZP mellé kerülsz a magyar politikatörténet szemétdombjára” – írta a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Egyértelműen színt vallott a baloldali politikus.
Érdemes lenne észrevenni, hogy a Tisza nem azért árad, mert zseniálisan manipulál és hazudozik.
Az MSZMP és az MSZP egykori tagja meghatározó szereplője volt a rendszerváltás utáni politikának.
A gyurcsányi időszakban az EU-ban nálunk voltak a legmagasabbak a közkiadások.
Az elemző a Magyar Nemzetnek megjegyezte, van ugyan a politikai palettán más párt is, de a kérdés az, kinek van bármilyen reménye arra, hogy leváltsa az orbáni világot.
Az USA-nak szüksége van Oroszországra, de Ukrajnára már kevésbé – milyen alkuk formálhatják a világ jövőjét? A Stratégában keressük a válaszokat Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.
„Azt gondolom, hogy hinni abban, hogy lehet jó embernek lenni, az nagyszerű dolog” – jelentette ki a DK-vezér országjárása során.
