Tusványoson kérdeztük a ferences rendi szerzetest.
Nyitókép: a szerző felvétele
Arra kértük Csaba testvért, hogy meséljen az erdélyi magyarok helyzetéről. A szerzetes kifejtette, hogy ő szórványban él, kisebbségi körülmények között, és azt látja, hogy nagyon sok érték van a parlagon.
A Bethlen Gábor szülőházát megvásároltuk, majd meglepődtem, hogy milyen pozitívan áll hozzá a helybeli lakosság, de a Román Akadémiáról is eljöttek, és gratuláltak, hogy felújítottuk ezt az emlékhelyet.”
„Tehát én azt gondolom, hogy sokkal jobban kellene egymásba bízzunk, egymás felé kinyújtsuk a kezünket, és ugye erre vannak történelmi példák is, 1848 után, '53-ban egy zarándoklat mennyit segített abban, hogy az osztrák és a magyar nép egymásra találjon. Ugye Esztergomból gyalog, Mariazellig, hát az egy hosszú út, gyalog, rózsafüzért mondva, vallásos énekeket énekelve, falvakon keresztül, közel 20 ezer ember, és hát utána ugye elindult a kiegyezés, és tudjuk jól, hogy végül is, hát tragikus 48-as eseményeket, tehát egy egész normális kapcsolat jött létre az osztrák és a magyar nép között.” – folytatta.
Ugyanezt gondolja a román-magyar kapcsolatokról is: „a kiegyezést kellene keressük, ezért gondolom, hogy milyen jó lenne, hogy 2026-ban, a nándorfehérvári csata kerek évfordulóján, egy zarándoklatot szervezni. Ezt el is kezdtem, és a vajdahunyadi románok is nagyon örvendenének, és igazából a szerbekkel is úgy tűnik, hogy most egészen jó történelmi hangulat van. Azt hiszem, hogy ha a fiatalok együtt tudnának zarándokolni, egy 300 kilométeres úton, az nagyon segíthetne abban, hogy egymásban a jót is, az értéket is meglássuk.
Én mindenkit arra bíztatok, hogy az előítéleteinket tegyük félre, és merjük a másikat megszólítani, merjünk a másikkal akár egy üveg borra vagy sörre vagy akármire leülni és elbeszélgetni. Mert tudnunk kell, hogy a Jóisten az utolsó ítéleten minden népnek nem külön fog asztalt teríteni, hanem egy nagy asztal lesz, és oda kell üljünk mindannyian.”
Az európai állapotokról kifejtette, hogy „a gonosz lélek szeretné elhitetni velünk, hogy itt a világvége, hogy összedől minden, hogy nincs tovább. Jézus Krisztus nem erről beszél, azt mondja a Miatyánkban, hogy imádkozzunk azért, hogy jöjjön el az ő dicsőséges országa.
Tehát egy keresztény nem a világvégét várja, hanem Isten diadalmas országának a megvalósulását.
És én sokszor elmondtam, hogy én rengeteg gyereket megkereszteltem, felnőttet is. De egyet sem kereszteltem azért meg, hogy a népünk siratóasszonya legyen, vagy gyászhuszára, hanem prófétái legyünk. És én mindenkit arra bíztatok, hogy a helyzet komolyságát tudomásul véve próbáljunk megoldást keresni saját fizikai kérdéseinkre is. Népünk Európa jövőjére is. Úgyhogy azt gondolom, ez a tusványosi találkozó is egy ilyen útkeresés. Hisz annyiféle ember itt összegyűl, és annyi különféle értéket hordozó ember képes egy asztalhoz ülni, én ezt mindenképpen egy előremutató, reménnyel teli dolognak tartom.”
A szélsőséges román pártok előretöréséről elmondta: „én azt gondolom, velük is párbeszédet kell folytatnunk. Mi nem egymásnak vagyunk ellenségei. A butaság, a bunkóság az, ami ellenségünk, amiket csak párbeszéddel, fénygyújtással, lehet megoldani.
Én álmomban sem gondoltam azt, hogy például Déván, a román közvélemény, vagy a városvezetőség, engem díszpolgárrá avat. Ha valaki ezt nekem a 90-es évek elején mondta volna, nem hittem volna el.
Tény az, hogy sose emeltem fel a hangomat, hanem mindig a párbeszédet kerestem, és most bátran elmondhatom, hogy a magyar árvaháznak egyik legnagyobb támogatói a dévai románok. Öröm látni azt, hogy milyen sokan eljönnek, és a gyerekeket elviszik ebédre. Van olyan gazdag román család is, amelyik ősszel minden gyereknek egy cipőt vásárol.
Én azt gondolom, hogy a párbeszédé a jövő.”
A román ortodox egyházzal kapcsolatban kifejtette, hogy elmondhatja „ igazából a Dévai Szent Ferenc Alapítvány részben a román ortodox pátriárkának köszönheti a létét. Mert egy nagygyűlést szervezett még a 90-es évek második felében, ahova meghívtak minden egyházi elöljárót. Az érsek atya engem delegált oda, és ott volt a miniszterelnök is, az akkor azt hiszem Iliescu volt, és európai nagyok is voltak. És maga az ortodox pátriárka biztatta minden felekezet elöljáróját, hogy szervezzék meg a szociális hálókat, mert az ország bajban van, és tényleg sok az utcagyerek. Amikor erről a gyűlésről visszajöttem, elmentem a dévai polgármesterhez, és elmondtam, hogy ilyen nagyfiúk kérik, hogy szedjük össze az utcáról a gyerekeket. Igazából én mindig tisztelettel voltam az ortodoxia iránt, és úgy érzem, nagyon sokat tanulhatunk tőlük. Több ortodox kolostorban is voltam, és én őszinte legyek, megcsodáltam azt a buzgóságot és imádságos lelkület, amit ott tapasztaltam.”
A magyar belpolitikáról azt gondolja, hogy
hát az élet úgy szép, ha zajlik. Tehát nem poshad a magyar belpolitika. Az, hogy megy az adok-kapok, formában tartja a politikai pártokat. Vannak gyerekeink, akik ökölvívást tanulnak, és most készülnek talán Kazahsztánba. Azt gondolom, hogy a megmérettetés, a küzdelem, ha sportszerű, attól nem kell elkeseredni.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A sportoló szerint az aktivista tehetséges és jó a mozgása, ezért akár izgalmas meccs is lehetne a találkozóból.
Ekler Luca és Jakabos Zsuzsanna is nyilatkozott a Mandinernek.
A miniszterelnök ismét közzétette a Rónai Egonnal készült interjú során készített jegyzeteit.
A beszélgetés során többször is kiderült, hogy a műsorvezető nincs a helyzet magaslatán.
Nem fukarkodott a dicséretekkel.
A Ferencváros legendája nem foglalkozik a sajtóhírekkel.
A miniszterelnök nőnapi jókívánságot osztott meg közösségi oldalán.
Szerinte az elnök ezzel védené meg népe „méltóságát és becsületét”.
