Nagy vihart kavart Németországban az EP-választások eredménye, különösen a fiatal szavazók állnak a figyelem középpontjában.
Nyitókép: RALF HIRSCHBERGER / AFP
Két és fél évvel ezelőtt a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek jövője ragyogónak tűnt Németországban, mivel a pártok népszerűek voltak a fiatalok körében. A 2021 szeptemberében tartott szövetségi választásokon a Zöldek 23 százalékkal az első helyen végeztek a 18-24 évesek körében, szorosan követték őket a liberálisok 21 százalékkal. Ekkor azt mondták:
„A fiatalság oktatásra és klímavédelemre vágyik”,
utalva a sok első szavazóra, akik a sárga és zöld pártokra szavaztak. Az EP-választásokon azonban teljesen más kép rajzolódott ki. Az első alkalommal szavazó 16-17 évesek között
sem az FDP, sem a Zöldek nem végeztek az élen. Az első helyen a CDU/CSU szerepelt 17 százalékkal, közvetlenül mögöttük az AfD 16 százalékkal.
Számos kis párt is vonzotta a fiatal választókat. A Zöldekre viszont mindössze 11 százalék szavazott, az FDP-re pedig csak 7 – a 2021-es szövetségi választásokhoz képest ez extrém visszaesés. Hogyan történt ez az eltolódás?
„A fiatalok választási magatartását kevesebb elkötelezettség, nagyobb nyitottság jellemzi” – magyarázta Thorsten Faas politológus a BR24-interjúban. „Ez azt eredményezi, hogy választásról választásra jelentős eltolódásokat látunk, attól függően, hogy éppen milyen témák dominálnak.”
Ennél a választásnál viszonylag sok szó esett bevándorlásról és integrációról.
Ez különösen az AfD-nek kedvezett. „Léteznek gazdasági és kulturális aggodalmak a társadalmon belül” – elemzi Jasmin Riedl politológus, „és a szélsőjobboldali pártok ezekre az aggodalmakat és félelmeket adnak választ.”
A 2021-es szövetségi választásokon a 18-24 évesek 7 százaléka szavazott az AfD-re – most az EP-választásokon a 16-24 évesek 16 százaléka. Honnan ez a növekedés? „A szociális egyenlőtlenség fontos téma” – mondja Simon Schnetzer ifjúságkutató magyarázatként, „és ha a fiatalok úgy érzik, hogy a jelenlegi kormány nem javít ezen, akkor alternatívákat keresnek.”
Egy másik tényező, az AfD domináns jelenléte a közösségi médiában – különösen a TikTokon. „Sok tanulmányt láttunk, hogy a párt szinte domináns pozíciót tölt be a közösségi hálózatokban” – összegzi Thorsten Faas politológus. „A közösségi média az a tér, ahol az AfD rendkívül sikeres a többi párthoz képest” – véli Simon Schnetzer ifjúságkutató is.
A közösségi médiában az AfD nyilvánvalóan jobban képes megjeleníteni a fiatalok aggodalmait, mint mások. Abban a felmérésben, amiben arról érdeklődtek, hogy mitől félnek leginkább az emberek Németországban, a 18-34 évesek az első helyen a bűnözést (69%), majd az éghajlatváltozást (65%) és az aggodalmat, hogy az élet Németországban erősen megváltozik (60%) jelölték meg.
„A bűnözéstől való félelem a migrációval függ össze”
– magyarázza Jasmin Riedl politológus, „a bevándorlás témája az Európai Unión belül már régóta napirenden van.” Látható, hogy a jövővel és a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmak dominálnak a fiatalok körében.
Boris Palmer tübingeni polgármester számára a migráció a döntő téma. A Facebookon a fiatal férfiak beáramlását említi a fiatalok a választási magatartásuk okaként.
„Úgy érzik, hogy a Maghreb-ből és a Közel-Keletről érkezők erőszakos viselkedésétől való félelmüket nem veszik komolyan, vagy rasszizmusnak minősítik”
– írja Palmer. Ezekkel az élethelyzetekkel ütköznek
„a woke-dogmák és a nyitott határok”
– folytatja Palmer.
Hogy a migrációs téma nagyobb szerepet játszik, azt a Tui-Alapítvány nemrég megjelent ifjúsági tanulmánya is mutatja. Hat európai országban 6000, 16 és 26 év közötti fiatalt kérdeztek meg.
Évek óta először nem az éghajlatváltozás volt a fiatalok legégetőbb problémája, hanem a migráció és a menekültügy. Németországban volt a legmagasabb azok aránya, akik így gondolják.
A 16-24 évesek körében meglepő a kis pártokra szavazók magas aránya is. Az ő arányuk 28 százalék. Az AfD eredményeire tekintve azonban látható, hogy nem minden fiatal progresszív választó.
A kis pártok sikerei ellenére a fókusz mégis az AfD, a fiatal választók körében, elért jó eredménye áll. „Ezért meg kell vizsgálni, hogyan lehet visszanyerni a fiatal generációt” – nyilatkozta Christian Doleschal CSU-politikus. Eva Lettenbauer a Zöldektől azt mondta, hogy jelenleg elemzik, mi okozta ezt, mert nagyon fontos.
A Bajor Ifjúsági Szövetség (BJR) azonban azt nyilatkozta, hogy az eredményt a fiatalok körében ne tekintsék az AfD nagy sikerének: „a 16 és 24 év közötti első választók nagy többsége Európa mellett szavazott.”
Hogy a középpártok gyorsan vissza tudják-e szerezni a választókat az AfD-től, abban Jasmin Riedl politológusnak kétségei vannak.
„A nagy kihívás az, hogy meglehetősen bonyolult és hosszú távú problémákkal állunk szemben.” Szinte állandó válságállapotban vagyunk, és ezeket a problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani. „Az AfD nagy ajánlata az, hogy ezekre a bonyolult és összetett kérdésekre egyszerű válaszokat adnak.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nem sikerült országos listát állítani.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Egy olyan időszakban kell döntenünk, amikor a választás és az erkölcsi döntés – a béke melletti kiállás – egybeesik. Szalai Zoltán írása.
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
A sportoló szerint az aktivista tehetséges és jó a mozgása, ezért akár izgalmas meccs is lehetne a találkozóból.
A miniszterelnök emlékeztetett, a választásnak épp a demokrácia ünnepének kéne lennie.
