Ukrán vezetőt nevezetek ki a kárpátaljai középiskola élére
„Durva támadás érte iskolánkat a városvezetés részéről!” – írja a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola közösségi oldalán.
A II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája nem most kezdődött, ahogy a munkácsi magyarság szisztematikus jogfosztása sem. Ennek ellenére minden helyi bízik abban, hogy Kárpátalja a háború ellenére is a béke szigete marad. Az MCC beregszászi vezetőjét kérdeztük!
Ahogy a Mandineren is megírtuk, Zelenszkij látogatása ide vagy oda, a kárpátaljai magyar kisebbség üldözése szemernyit sem lassult. Ahogy arról is hírt adtunk korábban, ukrán vezetőt neveztek ki a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére, most pedig a kinevezett igazgató és helytettese ukránosítani akarja a magyar középiskolát.
Ezt is ajánljuk a témában
„Durva támadás érte iskolánkat a városvezetés részéről!” – írja a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola közösségi oldalán.
Az iskola a Facebook-oldalán számolt be a kinevezés utáni friss fejleményekről:
„Szakszervezeti gyűlésünkön a kinevezett igazgató és helyettese jelezte, rövidtávú céljuk az iskola ukránosítása,
a magyar idegen nyelvként oktatása, már most szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása.”
A poszt arra is kitér, hogy a középiskola tantestülete határozott tiltakozását és egységes kiállását látva a kinevezett igazgató és annak helyettese visszakozott, így most még nem indul új, ukrán tannyelvű osztály, és a tanítás nyelve is még marad a magyar marad.
Ugyanakkor, ahogy fogalmaznak:
látjuk, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban.”
Az iskola magyar dolgozói hozzáteszik: bármi is történjék, kitartanak!
Ezt is ajánljuk a témában
Tervben van a magyar idegen nyelvként oktatása, már most szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása.
Jól láthatóan tehát folytatódik a munkácsi „magyartalanítás”, az ukrán nacionalista ámokfutásnak koránt sincs vége – úgy tűnik a turulszobor lefűrészelése, a magyar zászlók és feliratok leszedetése, illetve a magyar vezetők célkeresztbe kerülése csupán a kezdet volt.
A II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája azonban nem most kezdődött, ahogy a munkácsi magyarság szisztematikus jogfosztása sem. A történet úgy indult, hogy több, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) közel álló, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőnek is felmondtak Munkácson és a környező falvakban,
köztük a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, Schink Istvánnak is.
A KMKSZ munkácsi alapszervezete akkor közleményben reagált: mint írták, értetlenül állnak Schink István iskolaigazgatói valós indok nélküli felmentése előtt, „aki tevékenysége tizenhét esztendeje alatt tiszteletet vívott ki a munkácsi pedagógustársadalom és a polgárok körében”.
A kommüniké úgy fogalmazott: a jelenlegi nehéz helyzetben az igazgató menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést sem, és szorgalmazzák ennek a megalapozatlan döntésnek az azonnali felülvizsgálatát.
Ezt is ajánljuk a témában
A közelmúltban óriási felháborodás övezte a munkácsi „magyartalanítást”.
Ezután áprilisban örömmel számoltunk be róla, hogy visszahelyezték posztjára a munkácsi magyar középiskola igazgatóját. „A Munkácsi Járási Bíróság azonnali hatállyal visszahelyezte posztjára Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola menesztett iskolaigazgatóját” − tudatta akkor az intézmény, ám az öröm nem tartott sokáig.
A munkácsi városvezetés május 8-án azonnali hatállyal ismételten elbocsátotta Schink Istvánt.
Az erről szóló határozatot a tanintézmény hivatalos közösségi oldalán osztotta meg. A közlemény szerint az igazgatót annak ellenére menesztették, hogy a bíróság kimondta: jogtalan volt a korábbi menesztése.
Nem sokkal ezután derült ki, hogy ukrán vezetőt nevezetek ki az intézmény élére, erről a középiskola közösségi oldalán számolt be. „Durva támadás érte iskolánkat a városvezetés részéről!” – írták posztjukban. Mint fogalmaztak: „Pauk Mariját nevezték ki iskolánk élére.
Semmi kötődése magyar közösségünkhöz, iskolánkhoz. Kitartunk!”
Ezt követően hetekig nem történt fejlemény az iskola ügyében, ám közben Novák Katalin szintén Kárpátaljára látogatott, utána pedig tárgyalóasztalhoz ült Zelenszkij elnökkel. Mindenki nagy várakozásokkal volt a találkozót illetően, most azonban mindenkit megdöbbentett a frissen érkezett hír az iskola ukránosításának szándékáról.
„Mi tudatosan magyar iskolába adtuk gyermekeiket, erre most választást sem adnak nekünk” – panaszolja egy hozzászóló az iskola közösségi oldalán.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrán nacionalista ámokfutás – körképünk a turulszobor lefűrészelésétől, a magyar zászlók és feliratok leszedésén át, a magyar vezetők célkeresztbe kerüléséig.
Lapunk az ügy kapcsán felkereste Dobsa Beátát, az Mathias Corvinus Collegium (MCC) beregszászi központjának vezetőjét.
„Eddig azt tapasztaltuk, hogy a háború ellenére Kárpátalja valóban a béke szigete volt, és ezt mindenképpen szeretnénk megőrizni. Éppen ezért tartjuk nagyon-nagyon sajnálatosnak, hogy ilyen jellegű események zajlanak nálunk jelenleg” – mondja lapunknak Dobsa Beáta, majd hozzáteszi: „Annak ellenére, hogy a bírósági határozat is egyértelműen a korábbi, magyar igazgatónak adott igazat – akit többszörösen is leváltottak –, a jelenlegi helyzet azt mutatja,
hogy már az iskola igazgató-helyettes személyének kérdését sem a helyi közösséggel vagy az iskola vezetőségével beszélik meg. Ezt rendkívül szomorúnak és aggályosnak tartom!”
Az MCC helyi vezetője elmondja: bízik abban, hogy a józan ész felül fog kerekedni, és Munkács gimnáziumában is megfelelő döntések fognak születni a felső vezetés tagjait illetően, ahhoz igazodva, amit törvényesen a bírósági határozat is egyértelműen kimondott.
„A II. Rákóczi Ferenc Középiskola ügye azért is kiemelten fontos a kárpátaljai magyarok számára, mert ez az egyetlen teljesen magyar nyelvű gimnázium. S mivel nincs több, így ez az iskola a magyar oktatás és identitás egyetlen menstvára a városban” – teszi hozzá.
Dobsa Beáta szerint a középiskola körül történtek nincsenek összefüggésben Zelenszkij elnök Kárpátalján tett látogatásával,
hiszen, mint fogalmaz, ezek a jogfosztások már jóval korábban elkezdődtek.
„Ez a folyamat nem az ukrán elnök látogatása óta zajlik, már több hónapja látjuk és érezzük ezeknek a történéseknek a hatását. A magyar igazgatót már hónapokkal ezelőtt leváltották, majd visszahelyezték, azután újra leváltották. Tehát én nem hoznám összefüggésbe ezt a két dolgot” – mondja a vezető.
Dobsa Beáta kifejti: „Személy szerint, jelzés értékűnek tekintem azt, hogy az ország vezetője végre érdemben is foglalkozott a kárpátaljai magyar közösséggel, és tudtak bizonyos kérdések mentén józanul tárgyalni egymással. Én ezt mindenképpen egy pozitív folyamat kezdetének ítélem meg. Abban reménykedem, hogy ezt a folyamatot a jövőben is folytatják majd,
és ezt a Munkácson jelenleg zajló igazán nehéz ügyet orvosolni fogják rövid időn belül
– azon az úton, amit már maga az ukrán államfő a látogatásával jelezve is megtett.”
Dobsa Beáta szerint a történelem számtalanszor megmutatta már, hogy a kárpátaljai magyar nép egy igazán erős és összetartó közösséget alkot. Véleménye szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a háború nehézségei ellenére – napi 18 órás áramkimaradások, állandó légiriadók, üres boltok – az emberek nagy része mégis helyben, a szülőföldjén maradt.
„Nyilván nagyon sokan azt gondolták a háború kezdetekor, hogy sok diák és szülő amellett dönt majd, hogy elhagyja szülőföldjét, és más, békésebb tájakon kezd új életet. Én azt tudom mondani, hogy az MCC helyi adatai szerint körülbelül nyolc-tíz százalékos arányban vannak azok, akik elmentek, és ezek közül is az elmúlt év folyamán többen visszajöttek. Azt látom,
hogy a szülőföldhöz való ragaszkodás mindennél erősebb, mindent felülír a kárpátaljai magyar emberekben;
sem a háború, sem más – a kárpátaljai régióban folyó – nehéz folyamat, nem tántorítja el őket” – fogalmaz Dobsa Beáta.
Nyitókép: szentkoronaradio.com