Szimbolikus lépésre szánta el magát Szabadka szerb vezetése: több helyre öles betűkkel, magyar trikolórral kikerült a város neve. Kimondottan előremutató gesztusról van szó ott, ahol a kétezres években még magyarverésekről szólt a fáma, s éppen nemrég fordult meg az etnikai arány a szerbek javára.
Négy – javít ki azonnal Pásztor Bálint, amikor megemlítjük: meglepő képsorokat kaptunk, melyek tanúsága szerint két helyen magyar színekkel ellátott Szabadka felirat került ki a cirill Subotica mellé a mostanában divatos, óriás betűs szelfipontként. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetője – nem mellesleg a szervezet nagy öregjének, Pásztor Istvánnak a fia – így kommentálja a helyzetet: „Az, hogy egy eleve többnemzetiségű városban ezerrel több szerb él, mint magyar, nem okoz törést. Ahogy a VMSZ-nél tartjuk, nem a lelkek száma, hanem a lelkek nagysága határozza meg a mozgásteret és a magyarok érdekérvényesítési lehetőségeit.”
A fordulat valójában az, hogy a központi település után a félmegyényi kiterjedésű, a várost és csatolt részeit jelentő Szabadka községben is megfordult az arány – magyarázza Palusek Erik szociológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatói Irodájának tanácsadója. A statisztika folyamatos késésben van az elköltözők miatt. A népességfogyás a tartományban 10, a magyarok lakta részeken 15-20 százalékos. A kedvezőtlen folyamat ellen a VMSZ többek között a magyar kormány támogatásával működő programokkal küzd, a beiskolázásitól a vállalkozásfejlesztési támogatásokig.
A diplomata megemlékezett arról, hogy 176 éve, 1849 november 20-án adták át a Lánchidat, mely számára nem csak egy híd, hanem „a két ország közötti kapcsolat szimbóluma is”.
Ha politikus leszel, akkor bizony meg fognak kérdezni néhány dologról. És ilyenkor sajnos válaszolni kell.
Nem okozott meglepetést Brüsszel az ott dolgozó riporternek.
A Nyitrai kerületben sorra jelennek meg a kétnyelvű közúti irányjelzők. A Farnadnál kihelyezett első táblát újabbak követik.
A Burevesztnyik hiperszonikus fegyver teszteléséről tett jelentést az orosz vezérkari főnök.
Már nyolcvan év körül vannak azok, akik gyerekként átélték 1956-ot. Hogyan vészelték át a forradalmat, mire emlékeznek, és miként hatott ez későbbi életükre? Egy budai és egy miskolci asszony idézi fel emlékeit.
„Volt esélyetek, fiúk, de nem éltetek vele” – szúrt oda az orosz külügyminiszter a brüsszeli vezetésnek.
A geopolitikai erőviszonyok gyorsabban változnak, mint ahogy Európa reagálni tudna. Földi László titkosszolgálati szakértővel beszélgetünk a Stratégában. Házigazda: Pócza István
