Szimbolikus lépésre szánta el magát Szabadka szerb vezetése: több helyre öles betűkkel, magyar trikolórral kikerült a város neve. Kimondottan előremutató gesztusról van szó ott, ahol a kétezres években még magyarverésekről szólt a fáma, s éppen nemrég fordult meg az etnikai arány a szerbek javára.
Négy – javít ki azonnal Pásztor Bálint, amikor megemlítjük: meglepő képsorokat kaptunk, melyek tanúsága szerint két helyen magyar színekkel ellátott Szabadka felirat került ki a cirill Subotica mellé a mostanában divatos, óriás betűs szelfipontként. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetője – nem mellesleg a szervezet nagy öregjének, Pásztor Istvánnak a fia – így kommentálja a helyzetet: „Az, hogy egy eleve többnemzetiségű városban ezerrel több szerb él, mint magyar, nem okoz törést. Ahogy a VMSZ-nél tartjuk, nem a lelkek száma, hanem a lelkek nagysága határozza meg a mozgásteret és a magyarok érdekérvényesítési lehetőségeit.”
A fordulat valójában az, hogy a központi település után a félmegyényi kiterjedésű, a várost és csatolt részeit jelentő Szabadka községben is megfordult az arány – magyarázza Palusek Erik szociológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatói Irodájának tanácsadója. A statisztika folyamatos késésben van az elköltözők miatt. A népességfogyás a tartományban 10, a magyarok lakta részeken 15-20 százalékos. A kedvezőtlen folyamat ellen a VMSZ többek között a magyar kormány támogatásával működő programokkal küzd, a beiskolázásitól a vállalkozásfejlesztési támogatásokig.