Válságok örvényében a német vezetés: Merz népszerűsége mélypontra zuhant

Németország gazdasága mostanra újra eljutott a szerény növekedésig, miután két egymást követő évben is zsugorodott. A kormány idén alig 0,5 százalékos javulásra számít, ezt a várakozást azonban beárnyékolják az iráni háború következményei. Az ország, amely hazánk legfontosabb gazdasági partnere, fokozódó versennyel néz szembe Kína és ipara részéről, magasabb energiaköltségekkel az orosz–ukrán háború nyomán, továbbá Donald Trump amerikai elnök vámtarifáival és kereskedelmi fenyegetéseivel. Ráadásul mélyebb strukturális problémákkal is küzdeniük kell a németeknek, mint például a magas termelési költségek, a magánberuházások elmaradása, valamint az elöregedő népesség miatt egyre költségesebb egészségügyi és nyugdíjrendszerek. A napokban több német autógyár jelentett be hatalmas el­bocsátásokat. 

A Németországot koalícióban kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU), Keresztényszociá­lis Unió (CSU) és a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) vezetői válaszul megállapodtak egy átfogó növekedési és foglalkoztatási csomagban, beleértve a jövedelemadó-reformot is. A tárgyalások előtt Friedrich Merz kancellár és a CDU vezetője igyekezett optimista lenni. „Azt várom, hogy valóban nagy előrelépést teszünk országunk modernizációjában” – fogalmazott. Célként jelölte meg, hogy mindent elkövessenek azért, hogy a magánháztartások fogyaszthassanak, de az ipar is befektethessen. „Németország halad. Ez nagy lépés előre” – fogalmazott Merz a keresztény­demokrata–szocdem koalíció „gazdasági fellendülést és foglalkoztatást” célzó reformcsomagja kapcsán. 

Merznek nemcsak a lakosság, hanem saját maga megnyugtatása érdekében is szüksége van az optimizmusra. 

A reformtervek bejelentése előtt elvégzett kutatásban a válaszadóknak mindössze a 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett vagy nagyon elégedett a kancellárral. Ez 3 százalékponttal kevesebb, mint az előző hónapban. 84 százalék ellenben azt nyilatkozta, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem elégedett. 

Eközben Alice Weidel, az ellenzéki rendszer­kritikus Alternatíva Németországért (AfD) párt vezetője 27 százalékkal a rangsor első három helyezettje közé került, 1 ponttal lemaradva Johann Wadephul (CDU) külügyminisztertől. A listát nagy fölénnyel Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter vezeti – ő az egyetlen politikus, akivel a többség (52 százalék) elégedett. 

A lesújtó népszerűtlenséggel kormányzó Merzcel és koalíciójával szemben magasak az elvárások. Az ipari szféra átfogó csomagot követel. „A gazdasági helyzet túl súlyos ahhoz, hogy tovább pazaroljuk az időt” – mondta Tanja Gönner, a Német Iparszövetség ügyvezető igazgatója. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a közelmúltban szintén nagy várakozásokat támasztott a CDU–CSU–SPD-koalíció folyamatban lévő tárgyalásaival kapcsolatban. Remélte, hogy olyan reformcsomag születik, amely a közvéleményt is megváltoztatja, „mert végre előremutat, és olyan megoldásokat kínál, amilyenekre valóban szükségünk van”. 

A legforróbb pontot a jövedelemadó reformja jelenti. Azt vitatták, hogy lehetséges-e nagy­mértékű adókedvezmény az alacsony és közepes jövedelműek számára – a kérdés mindenekelőtt, hogy hogyan lehetne finanszírozni egy ilyen intézkedést. Az SPD növelni akarta a gazdagok és magas keresetűek adóterheit. Vezető CDU–CSU-s politikusok is jelezték hajlandóságukat az úgynevezett vagyonadó emelésére; elutasították viszont a legmagasabb jövedelemadó-kulcs és az örökösödési adó emelését. 

Eközben a jövő évi költségvetést is előkészíti az új kormány. Lars Klingbeil (SPD) pénzügyminiszter több kiadást és nagyobb adósságot tervez 2027-re – ez derül ki az ARD csatorna által megszerzett költségvetési elképzelésekből. Klingbeil 555 milliárd eurónyi kiadást tervez 2027-re, ami majdnem 6 százalékkal több, mint az idei összeg. A költségvetési koncepció 203 mil­liárd eurónyi új adósságot tartalmaz 2027-re, ami Németország történetének második legmagasabb adata lenne. A nettó hitelfelvétel várhatóan eléri a 118,7 milliárd eurót; az új adósság teljes összege a német fegyveres erők, a Bundeswehr és az infrastruktúra számára elkülönített további hitelből származik. Ez az összeg magasabb annál, mint amennyit a kormány április végén tervezett, amikor meghatározta a főbb költségvetési paramétereket. 

A tervezet kimondja: „A hazánk előtt álló kihívások a globális bizonytalanságok és válságok fényében továbbra is óriásiak.” A finanszírozási hiány áthidalásához Klingbeil a 2019-ig felhalmozott költségvetési tartalékokhoz szeretne hozzáférni. Annak érdekében, hogy több pénz jusson a közkasszába, az alkoholt és a dohányt is magasabb adókkal akarják sújtani. A műanyagadó bevezetését és a kriptovaluta-tranzakciók megadóztatását is tervezik. Egymilliárd eurót takarítanak meg a nyugdíjbiztosítási támogatásban, és csökkentik a pénzügyi támogatást az éghajlatváltozási és -átalakulási alapban. A konkrét megtakarításokat – például a szülői és lakhatási ellátásokban – a költség­vetésben számszerűsítik majd. A nyugdíjrendszer reformja magába foglalná a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését – amely jelenleg a ledolgozott évek számától függően 65 és 67 év között van – a várható élettartamhoz igazítva. 

Eközben a kormányzó nagykoalícióval szemben álló legnagyobb ellenzéki párt, az AfD a napokban kongresszust tartott. A radikális párt már 27-29 százalékos támogatottsággal vezet a felmérésekben a kancellárt adó, 21-22 százalékos CDU-val szemben. Az egyre népszerűbb AfD előtt újra ott magasodik a legnagyobb kihívás: a kormányzó­képesség bizonyítása a választóknak. 

A kongresszuson ismét a párt társelnökeivé választották Alice Weidelt és Tino Chrupallát. Utóbbi elmondta, hogy az AfD-nek most a szeptemberben Szász-Anhaltban, Mecklenburg–Elő-Pomerániában és Berlinben tartandó tartományi választásra kell összpontosítania. „Ellenzékből végre kormányra kell lépnünk – szólította fel a küldötteket. – Újra a fejéről a talpára akarjuk állítani ezt az országot.” 

A párt „készen áll a felelősségvállalásra – folytatta Chrupalla. – Az AfD azért van itt, hogy nyerjen. És mi nyerni fogunk, és mi fogunk kormányozni”. Alice Weidel, a tömörülés nemzetközileg ismertebb társelnöke is arról beszélt: a következő szövetségi választás után az AfD „igényt fog tartani a kormányzásra, mert mi vagyunk a legerősebb párt”.

Nyitókép: Nem sok mindennek örülhet manapság Friedrich Merz kancellár
Fotó: AFP/Ludovic Marin