Európai hőhullám – a tudósok felteszik a kérdést: lehet-e még rosszabb?

A nyár még csak most kezdődik, de Nyugat-Európa máris az év második súlyos hőhullámát éli át. A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok világszerte emelik a hőmérsékletet, és Európa gyorsabban melegszik, mint bármelyik másik kontinens – írja a New York Times. 

 „Tudjuk, hogy a hőhullámok egyre súlyosabbak, gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak” – mondta Rebecca Emerton, az angliai Readingben található Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ vezető kutatója. Emerton szerint jelenleg az a legszembetűnőbb, hogy milyen nagy mértékben dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok. Nyugat-Európában a hőmérsékleti rekordokat ezen a héten egy hónap alatt már másodszor döntik meg. 

A nemzeti meteorológiai ügynökség szerint kedd volt Franciaország eddigi legmelegebb napja, az ország délnyugati részén a hőmérő higanyszála 44 Celsiusig emelkedett. És az éjszakák sem nyújtottak sok megkönnyebbülést. A múlt havi hőhullám alatt Nagy-Britanniában az első olyan éjszakát regisztrálták, amelynek átlagos legalacsonyabb hőmérséklete meghaladta a 20 fokot.Európa több ok együttes hatására gyorsabban melegszik, mint a világ többi része. 

Emellett az Európát körülvevő légköri áramlási minták változásai is hozzájárultak a gyakrabban előforduló és intenzívebb nyári hőhullámok kialakulásához.Definíció szerint a rekordot döntő hőmérsékleteknek ritkának kellene lenniük. Ilyen intenzitású hőhullámok talán nem minden nyáron fordulnak elő, de annak ismerete, hogy milyen súlyosak lehetnek, segíthet a városoknak, kórházaknak és közüzemi vállalatoknak felkészülni a legrosszabbra.

Számítógépes szimulációk segítségével a tudósok „jelentős előrelépést” tettek annak megállapításában, hogy a legszélsőségesebb hőhullámok különböző helyeken hogyan nézhetnek ki – mondta Erich Fischer, az ETH Zürich svájci egyetem klímakutatója. Kevésbé egyértelmű azonban – tette hozzá –, hogy egy ilyen rendkívüli hőhullám mennyi ideig tarthat, nap nap után, hétről hétre kitéve az embereket a fullasztó hőségnek.

– kérdezte Dr. Fischer. „Szerintem éppen ebben a kérdésben még viszonylag korlátozott a tudásunk.” Egy nemrég publikált tanulmányban Dr. Fischer és egy másik klímakutató, Laura Suarez-Gutierrez kimutatta, hogy számítógépes szimulációikban a legsúlyosabb európai hőhullámok közül sok ugyanazon a nyáron, egy másik hőhullám után röviddel következett be. Ennek egyik oka, hogy egy hőhullám előkészítheti a következőt, amely így intenzívebb lesz. 

„Kicsit jobban felkészülünk arra a bizonyos napra, amikor 40-valahány fok” Celsius lesz – mondta Dr. Suarez-Gutierrez, a hollandiai Wageningeni Egyetem légköri dinamika tanszékének adjunktusa. „Nem feltétlenül egy hónapos, 36 fokos” Celsius-hőmérsékletre készülünk – tette hozzá.„Papíron nem tűnik olyan szélsőségesnek, de nem hiszem, hogy jelenlegi erőforrásaink fel lennének készülve erre” – mondta.

Nyitókép: Ina FASSBENDER / AFP