Ez itt a vége: Tisza: 138, Fidesz: 55 – ilyen volt a választási hírfolyam a Mandineren!
Ilyen volt a 2026-os választás.

A német elemzések szerint Orbán Viktor továbbra is esélyes a győzelemre, amit ellenfelei nem tudnak megmagyarázni.

A német Merkur.de kommentárja szerint Orbán Viktor a jelenlegi politikai nyomás ellenére is megnyerheti a magyar parlamenti választást. A cikk felveti a kérdést, vajon véget vethet-e a voksolás a miniszterelnök immár 16 éve tartó kormányzásának, majd rögtön hozzáteszi, hogy bár ez elméletben lehetséges, a politikai realitás mást mutat.
A szerző hangsúlyozza, hogy Magyarország továbbra is demokrácia, még akkor is, ha ezt egyes politikai szereplők és támogatóik következetesen vitatják. Külön kiemeli, hogy Magyar Péter Tisza Pártjának lelkes hívei közül sokan azt állítják, az ország már régen eltávolodott a demokratikus működéstől, miközben maga a választási folyamat ennek ellenkezőjét bizonyítja.

A német kommentár kitér arra is, hogy különösen a német zöld politikai körökben vált elterjedtté ez az értelmezés, és bírálja azt a hozzáállást, amely más európai országok belügyeibe való beavatkozásként jelenik meg. A szerző szerint Németországnak hosszú hagyománya van ebben, és ideje lenne felülvizsgálni ezt a gyakorlatot.
Ezt is ajánljuk a témában
Ilyen volt a 2026-os választás.

A cikk egyik központi állítása, hogy Orbán Viktorra rendszeresen az „autoriter” jelzőt alkalmazzák, elsősorban olyan kommentátorok, akik nem rendelkeznek kellő ismeretekkel sem Magyarországról, sem a fogalom pontos jelentéséről. A szerző szerint a megfelelőbb kifejezés a „sikeres” lenne, és éppen ez a siker váltja ki az ellenszenvet a nemzetközi baloldal részéről.
A politikai vita egyik alapvető problémája, hogy sokan nem hajlandók elfogadni azt a tényt, hogy Orbán Viktor valóban népszerű politikus. A szerző úgy fogalmaz, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akire ez igaz, és ennek ellenére kritikusai rendre más magyarázatot keresnek eredményeire.
A cikk részletesen bemutatja Orbán politikai pályájának kezdetét is. 1998-ban, mindössze 34 évesen lett Magyarország legfiatalabb demokratikusan megválasztott miniszterelnöke, egy olyan párt élén, amelyet lényegében a semmiből épített fel. Akkori ellenfelei a korábbi kommunista elitből kerültek ki, ami különös kontrasztot adott politikai felemelkedésének. A szerző személyes hátterére is kitér: vidéki környezetből származik, családjában ő volt az első, aki egyetemre járt, és nem rendelkezett olyan kapcsolati hálóval, amely a politikai elitben való érvényesülést megkönnyítette volna.
Ezzel párhuzamba állítja a 19. századi magyar arisztokraták alakját, akikhez hasonló politikai karakterként írja le Orbánt.
A 2002-es választási vereség után Orbán Viktor nyolc évvel később tért vissza a hatalomba, méghozzá kétharmados parlamenti többséggel. Ez a felhatalmazás lehetővé tette számára az alkotmány módosítását is, amit a szerző szerint korábban szinte elképzelhetetlennek tartottak. Ezt követően 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is megőrizte kétharmados többségét.
A Merkur.de megjegyzi, hogy még abban az esetben is, ha Orbán Viktor vereséget szenvedne, politikai teljesítménye akkor is kiemelkedő maradna, és a modern magyar történelem egyik legsikeresebb vezetőjeként lehetne rá tekinteni.
A cikk zárásában visszatér a kritikusok hozzáállására, és azt állítja, hogy azok egyszerűen nem tudnak megbékélni a valósággal. A szerző szerint makacsul ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy Orbán sikere tisztességtelen eszközök eredménye, és ezzel lényegében figyelmen kívül hagyják a választói támogatottság tényét.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP