Jogtiprás, politikai boszorkányüldözés és intézményi átalakulás – rövidesen kiderül, mennyire „ragadós” a lengyel modell

Egy hosszabb összeállítást közölt a Magyar Nemzet, melyben arra igyekezett rámutatni, hogy mennyire lehet „ragadós” idehaza a lengyel modell. A lap emlékeztett, hogy a 2023-as lengyel kormányváltás egy mélyreható politikai és intézményi átalakulást is magával hozott:

Felidézték, hogy a legutóbbi lengyel választást bár a PiS nyerte meg, nem tudott kormányt alakítani, így az ellenzéki erők koalíciója került hatalomra. Donald Tusk kampányának központi ígérete az volt, hogy helyreállítja Lengyelország kapcsolatát az Európai Unióval, és felszabadítja a korábban visszatartott uniós forrásokat.

De az új PO-kormány lépései gyorsan kiterjedtek a közmédiára, az igazságszolgáltatásra és az államapparátusra is. A Tusk-kabinet a változtatásokat a „jogállamiság helyreállításával” indokolta, ellenzői azonban politikai indíttatású beavatkozásokról beszélnek.

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy ez a folyamat messze túlmutat egy egyszerű kormányváltáson.

– hívta fel a figyelmet az elemző.

Lábbal tiport jogállamiság

Dornfeld szerint a lengyel közmédia átalakítása különösen látványos volt. Mint fogalmazott, „a Jaruzelski-féle időszak óta nem láttunk hasonlót: élő adások megszakítása, erőszakos beavatkozások. Ez szimbolikus eseménnyé vált, amely jól mutatja, milyen módszerekkel zajlott az átalakítás”.

– szögezte le a vezető elemző.

Dornfeld László szerint ez nem pusztán elméleti kérdés. „Ha egy bírósági döntést a másik fél nem fogad el, és a hatóságok sem hajtják végre, az a jogbiztonság alapjait rendíti meg. Lengyelországban ez a helyzet tartóssá vált” – jegyezte meg.

Politikai boszorkányüldözés

Az összeállításban arra is kitértek, hogy a lengyel belpolitikai helyzetet tovább élezte, hogy több korábbi kormányzati szereplő is célkeresztbe került. A hatósági intézkedések, személycserék és vizsgálatok célja a lengyel jobboldal szerint nem más, mint

A feszültség az államfő és a kormány között is kiéleződött, miközben egyes ellenzéki politikusok – köztük Marcin Romanowski volt miniszterhelyettes– ügyei szintén nemzetközi figyelmet kaptak.

Romanowski, aki 2024 decembere óta politikia menedékjoggal tartózkodik hazánkban, a Mandinernek elmondta, 

Tuskék kormányzásának első évét pedig véleménye szerint a „jogállamiatlanság” jellemzi. A közmédiát „erőszakkal vették át”, és az ügyészség átvétele is törvénytelenül történt – sorolta tavaly év elején lapunknak adott interjújában a lengyel politikus.

Baljós előjeleket vetítenek előre a lengyel folyamatok

A Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója arra is rámutatott, hogy a lengyel folyamatok európai szinten is figyelmeztetőek.

A szakértő szerint az látszik, hogy Brüsszel elnézőbb azokkal a kormányokkal, amelyek ideológiailag közelebb állnak hozzá. 

– húzta alá. 

Kiszelly úgy fogalmazott: Brüsszel el szerette volna kerülni a blokkoló kisebbséget. „Ha Románia is átfordult volna 2024-ben, Magyarország, Ausztria, jövőre Franciaország és Olaszországban Meloni kormánya akár egy blokkoló kisebbség lehetett volna Brüsszel túlterjeszkedésével szemben.”

A szakértő hozzáfűzte, hogy

A Magyar Nemzet cikke végén úgy összegzett, hogy a lengyel példa így nem csupán belpolitikai kérdés, hanem európai szintű vitát is generál. A legfontosabb kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a lengyel folyamatok és a magyar választások után kialakuló hazai helyzet egyedi esetet jelentenek, vagy egy szélesebb európai tendencia előfutárai – tekintett előre a lap.

Nyitókép: Wojtek RADWANSKI / AFP