Előzetes eredmények szerint a szlovén választáson egyik nagy párt sem szerzett önálló többséget, a két fő politikai erő között alig több mint egy százalékpont különbség született.
A szlovéniai parlamenti választáson szoros verseny alakult ki a kormányzó liberálisok és a jobboldali ellenzék között, ami jelentős politikai bizonytalanságot vetít előre a kis európai uniós országban – írta meg az Al Jazeera. Az Állami Választási Bizottság vasárnapi, a szavazatok csaknem 99 százalékán alapuló részeredményei szerint Robert Golob miniszterelnök centrista Szabadság Mozgalma a szavazatok 28,5 százalékát szerezte meg,
míg a Janez Janša volt miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28,1 százalékon állt.
A gyakorlatilag azonos eredmény azt jelenti, hogy a 90 tagú parlamentben egyik nagy párt sem rendelkezik majd többséggel. A jövendő kormány összetétele így a kisebb pártokon múlik, amelyek mérlegnyelő szerepet töltenek be.
Az alakuló tárgyalások várhatóan nehézkesek lesznek, és egyelőre nem világos, milyen lehetséges szövetségek rajzolódhatnak ki a következő időszakban.
A választás éjszakáján Robert Golob abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy pártja megalakíthatja a következő kormányt, ugyanakkor elismerte, hogy „kemény tárgyalások állnak előttünk”. Korábban, amikor leadta szavazatát, a liberális miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Szlovénia demokráciája és szuverenitása már nem vehető készpénznek.
A háromszor is kormányfői pozíciót betöltő ellenzéki vezető, Janez Janša ezzel szemben azt jósolta, hogy a voksolás után nem sok politikai stabilitásra lehet számítani.
A választási kampányt ugyanakkor botrány is beárnyékolta: egy múlt heti jelentés szerint Janša decemberben az izraeli Black Cube magán-hírszerzőcéggel találkozott. Golob az értesülésekre reagálva úgy fogalmazott, „szokatlan”, hogy külföldi szolgálatok egy uniós tagállam demokratikus választásaiba avatkoznak.
Janša maga pedig úgy jellemezte a voksolást, mint egy népszavazást arról, hogy az emberek visszavehetik-e az államot.
Ezt is ajánljuk a témában
Sok magyar kedvenc országában, azon szomszédunkban, amellyel hagyományosan a legkevesebb konfliktusunk van, választást tartanak március 22-én: a tét a baloldali-liberális kormányzás folytatása vagy Janez Janša visszatérése a hatalomba.
Nyitókép: Jure Makovec / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Ketyeg az óra – tízezrek döntöttek már, de a hajrá még hátravan.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandiner Klubestjén Hajdú Péternek többek között azt is elárulta, hogy miért van még szabadlábon a tiszás ügynökbotrányba keveredett Panyi Szabolcs, és arról is beszéltek, hogy a mi a választás tétje. Tudósításunk.
Rob Schneider azért támogatja Orbán Viktort, mert távol tartja Magyarországot a háborútól, valamint az Európában zajló multikulturális katasztrófától.
Kell is az erősítés, ugyanis a miniszterelnök szerint „Esztergom egy nagyon nehéz választókörzet”.
A politikus úgy fogalmazott, ha Orbán Viktor „elcsalná” a választást, az Európai Bizottság sürgősségi intézkedést kérne az Európai Unió Bíróságától.
A magyar származású berlini elemző szerint Európa és Ukrajna egyetlen reménye, ha a Tisza Párt győz, mert akkor Brüsszel azt tehet, amit akar.
Most kell kijózanodni – nem ott tart Magyarország, ahol sokan hiszik.
A háttérben zajló folyamatok hatással lehetnek a globális erőviszonyokra.
