Előzetes eredmények szerint a szlovén választáson egyik nagy párt sem szerzett önálló többséget, a két fő politikai erő között alig több mint egy százalékpont különbség született.
A szlovéniai parlamenti választáson szoros verseny alakult ki a kormányzó liberálisok és a jobboldali ellenzék között, ami jelentős politikai bizonytalanságot vetít előre a kis európai uniós országban – írta meg az Al Jazeera. Az Állami Választási Bizottság vasárnapi, a szavazatok csaknem 99 százalékán alapuló részeredményei szerint Robert Golob miniszterelnök centrista Szabadság Mozgalma a szavazatok 28,5 százalékát szerezte meg,
míg a Janez Janša volt miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28,1 százalékon állt.
A gyakorlatilag azonos eredmény azt jelenti, hogy a 90 tagú parlamentben egyik nagy párt sem rendelkezik majd többséggel. A jövendő kormány összetétele így a kisebb pártokon múlik, amelyek mérlegnyelő szerepet töltenek be.
Az alakuló tárgyalások várhatóan nehézkesek lesznek, és egyelőre nem világos, milyen lehetséges szövetségek rajzolódhatnak ki a következő időszakban.
A választás éjszakáján Robert Golob abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy pártja megalakíthatja a következő kormányt, ugyanakkor elismerte, hogy „kemény tárgyalások állnak előttünk”. Korábban, amikor leadta szavazatát, a liberális miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Szlovénia demokráciája és szuverenitása már nem vehető készpénznek.
A háromszor is kormányfői pozíciót betöltő ellenzéki vezető, Janez Janša ezzel szemben azt jósolta, hogy a voksolás után nem sok politikai stabilitásra lehet számítani.
A választási kampányt ugyanakkor botrány is beárnyékolta: egy múlt heti jelentés szerint Janša decemberben az izraeli Black Cube magán-hírszerzőcéggel találkozott. Golob az értesülésekre reagálva úgy fogalmazott, „szokatlan”, hogy külföldi szolgálatok egy uniós tagállam demokratikus választásaiba avatkoznak.
Janša maga pedig úgy jellemezte a voksolást, mint egy népszavazást arról, hogy az emberek visszavehetik-e az államot.
Ezt is ajánljuk a témában
Sok magyar kedvenc országában, azon szomszédunkban, amellyel hagyományosan a legkevesebb konfliktusunk van, választást tartanak március 22-én: a tét a baloldali-liberális kormányzás folytatása vagy Janez Janša visszatérése a hatalomba.
Nyitókép: Jure Makovec / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Ezt az álláspontot képviseltem már az előző kormányok alatt is.
A szocdemek kihátráltak, s a szélsőjobboldal kormányra kerülésének réme fenyeget.
Gulyás Gergely miniszterelnökhöz méltatlannak nevezte a hangnemet, amit Magyar Péter Sulyok Tamással szemben megütött.
António Costa is gratulált, illetve egy szimbolikus dátumra is felhívta a figyelmet.
Az írás egy magát „Nemzeti Ellenállásnak” nevező csoport első üzenete, amely élesen bírálja Magyarország aktuálpolitikai folyamatait.
Az újonnan megválasztott miniszterelnök a tiszás tárcavezetők kinevezéséig a Fidesz ügyvezető minisztereivel dolgozik majd együtt.
Felhévizy Félix visszautasítja ezt a vádat.
Nemsokára feláll Magyar Péter kormánya. Hétfőn Ruszin-Szendi Romulusz mutatta be, hogyan képzeli a Magyar Honvédség jövőjét.
