Kijev politikai megfontolásokból nem indította újra a tranzitot a Barátság-vezetéken, és erről Brüsszellel is megegyezett

A győri Mandiner Est panelbeszélgetésén Szalai Zoltán és Orbán Balázs részletesen beszélgetett az ukrajnai háború alakulásáról, az orosz olajszállítás körüli vitákról, az európai erőviszonyok változásáról és arról, mindez milyen hatással lehet a hazai politikai folyamatokra.

Orbán Balázs arról beszélt, hogy a Barátság kőolajvezetéken a szállítás újraindításának – a rendelkezésre álló információk alapján – nincs műszaki akadálya, a leállás okát inkább politikai döntésben látja. Állítása szerint Kijev politikai megfontolásokból nem indította újra a tranzitot, és ezt brüsszeli egyeztetések is megelőzhették, ami szerinte nyomásgyakorlásként értelmezhető Magyarországgal szemben.

Ukrajna és a három stratégiai konfliktus

A politikai igazgató három pontban írta le a magyar–ukrán nézetkülönbséget:

• Ukrajna azt szeretné, ha Magyarország fegyverszállítással és pénzügyileg is támogatná a háborút, 
• segítené uniós csatlakozását, 
• valamint hozzájárulna az orosz energia teljes kiszorításához Európából.

Ezzel szemben a magyar álláspont szerint a konfliktus nem Magyarország háborúja, ezért nem kívánnak fegyvert szállítani és nem akarják finanszírozni az ukrán állam működését. Emellett nem támogatják Ukrajna uniós csatlakozását sem, mert úgy vélik, az alapjaiban alakítaná át az EU költségvetését és a források elosztását. Az orosz energia kérdésében Orbán Balázs hangsúlyozta: az Urál-típusú és a Brent-típusú olaj között jelenleg is jelentős árkülönbség van, ami a magyar rendszerben a rezsicsökkentés finanszírozását segíti. 

A háború és az európai stratégia

A beszélgetés második nagy témája a háború hosszú távú kimenetele volt. Orbán Balázs úgy vélekedett, hogy az európai politikai fősodor arra építi stratégiáját, hogy Oroszország hosszú távon kivéreztethető, ám szerinte ennek nincs történelmi precedense. Azt is állította, hogy az Egyesült Államok 2025-ben kiszállt Ukrajna közvetlen finanszírozásából, így a háború anyagi terhei elsősorban az európai országokra nehezednek.

A politikai igazgató arról is beszélt, hogy az ukrán fél a következő időszakra jelentős – állítása szerint 1500 milliárd eurós – forrásigényt fogalmazott meg, ami szerinte az európai versenyképességi és kohéziós forrásokat is érintené. 

A kampányról szólva Orbán Balázs arról beszélt, hogy nehéz választási küzdelemre számít, mert meglátása szerint Ukrajna és a brüsszeli intézményrendszer is hatással van a magyar belpolitikai folyamatokra. Hozzátette, hogy a Fidesz politikusai tisztában vannak a választás tétjével, amely szerinte abban áll, ki tudja biztosítani Magyarország kimaradását a háborúból és az Ukrajna felé történő további elköteleződésből.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

Nyitókép: Facebook / Mathias Corvinus Collegium - MCC