Bákóban díjazták a csángó közösség támogatóit, miközben határozott üzenetek hangzottak el a moldvai magyarság jövőjéről. A magyar kormány képviselői és romániai vezetők egyaránt hangsúlyozták: a csángók megmaradása közös ügy.
Ünnepi hangulatban tartották meg Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének farsangzáró rendezvényét, a Csontkirály és Babkirály elnevezésű hagyományos eseményt, amely idén politikai és közösségi üzenetekkel is kiegészült – írta meg a Krónika.
Az eseményen a szövetség a „csángók keresztanyja” címmel tüntette ki Szili Katalint, Magyarország kormányának miniszterelnöki főtanácsadóját,
míg a Csángómagyarságért Díjat Borbáth Erzsébet csíkszeredai pedagógus vehette át. A rendezvény a moldvai magyar közösség identitásának és megmaradásának fontosságát hangsúlyozta.
A bákói ünnepségen Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke nyitotta meg a programot, erőteljes identitáspolitikai üzenettel.
Mi, moldvai magyarok vagy csángók, akárhogyan is neveznek bennünket, a nagy magyar nemzethez tartoztunk és tartozni fogunk”
– fogalmazott. Hozzátette:
Kudarcba fulladt minden elmélet és törekvés, amely bennünket elmagyarosított románnak vagy önálló csángó nemzetnek akart beállítani”,
jelezve, hogy a közösség továbbra is a magyar nemzet részének tekinti magát, a viták ellenére is.
A kitüntetett Szili Katalin ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett a moldvai csángók támogatása mellett. „Igaz a mondás: semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart” – idézte, majd hozzátette: az MCSMSZ „látja a célt és jelentős lépéseket tett a cél felé, megérdemli, hogy támogassuk és szurkoljunk tevékenységének, örüljünk sikereinek”.
A „csángók keresztanyja” cím átadása egyben annak elismerése volt, hogy Budapest politikai és kulturális szinten is figyelemmel kíséri a moldvai magyar közösség helyzetét.
Az eseményen felszólalt Tánczos Barna, Románia miniszterelnök-helyettese is, aki a moldvai magyarok kitartását méltatta. „Sokszor hallottam közösséget magyarul imádkozni, de sehol nem hangzik olyan gyönyörűen a magyar szóval mondott ima, mint itt Moldvában” – mondta, hozzátéve: „az erdélyiek sokat tanultak a moldvai magyaroktól, mert itt a legnehezebb magyarnak lenni”.
Beszéde végén arra biztatta a jelenlévőket, hogy identitásukat bátran vállalják: ha megkérdezik, kik ők, „szép lassú szóval, de magyarul válaszoljanak”, mert – mint fogalmazott – „semmi sem szebb a magyar jövőnél”.
Ezt is ajánljuk a témában
György Hajnalka Lizike lassan 120 ezer fős követői tábort tudhat maga mögött a Facebookon. A székely-csángó származású megmondó embernek, ami a szívén az a száján, és egy percig nem tagadta, hogy hova húzza az X-et. A székelyföldi köztársasági asszoyt a közösségi médiáról, a Magyar Péter-jelenségről és „Bezzegrománia”-toposzról is kérdeztük.
Nyitókép: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége / Facebook
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
A szlovák fél úgy fogalmazott, „teljes mértékben tiszteletben tartják” Magyarország miniszterelnöke főtanácsadójának eljárását, aki az Európai Bizottsághoz fordult kivizsgálásért.
Szili Katalin sziklaszilárd kiállást tanúsított.
Évtizedekbe került, mire nagy munkával, sok-sok szervezéssel és utánajárással sikerült elérni a rendszeres magyar misét.
Szörényi Levente fedezte fel, egy nemzet ismerte meg, mégis otthon, a Gyimes-völgyben alapított családot. Antal Tibor ragaszkodik az értékeihez és az otthonához. Interjúnk.
„Nem csak duma, számomra tényleg ez a legfontosabb...”
„Charlie Kirköt megölték, Donald Trumpot meglőtték, Robert Fico megsebesült.”
Így lehet egy nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségű helyszínt olyan módon fejleszteni, hogy közben annak múltja ne sérüljön – hanem megerősödjön. Finta Sándor írása.
