A lengyel lap elemzője szerint a választásokat követően Bulgária Magyarországhoz hasonlóan távolságtartóbb lesz Ukrajnával szemben, az új irányvonal pedig erősödő közép-európai szkepticizmust jelez Kijevvel kapcsolatban.
A Do Rzeczy tudósítása alapján Bulgáriában a közelgő előrehozott választások után várhatóan jelentős külpolitikai irányváltás következik, amelyet az elemző „magyarizációnak" nevez.
Rumen Radev leköszönő elnök – aki eddig is szkeptikus volt Ukrajna katonai támogatását és EU-csatlakozását illetően – saját pártot alapíthat, és miniszterelnökként folytathatja.
A szerző biztosra veszi, hogy Radev vezetésével Bulgária Magyarországhoz hasonlóan távolságtartóbb lesz Ukrajnával szemben. Az új irányvonal erősödő közép-európai szkepticizmust jelez Kijevvel kapcsolatban.
Ezt is ajánljuk a témában
Csehországnak követnie kell „a jó példákat, mint amilyen az Egyesült Államok, Magyarország vagy Lengyelország” – jelentette ki a Maximának adott, első nemzetközi interjújában Andrej Babis.
Nyitókép: AFP/Ludovic Marin
***
A cikket Magyarország megújult médiafigyelője, az OBSERVER szemlézte a mandiner.hu számára.
Az is kiderült, kik lehetnek a szűkebben vett célcsoport.
„Az ukránok most tovább feszítik a húrt Magyarországgal szemben, berendelték a nagykövetünket Kijevben” – fogalmazott Szijjártó.
Több neves szakértő is megszólalt az ügyben.
Putyin külügyminisztere szerint ebben jobb Orbán, mint Macron vagy Merz.
Brüsszel megnevezte a legerősebben tiltakozókat.
Abu Dzabiban megnyílt a hadiipari kiállítás.
Hiába az Ukrajnába öntött lejmilliárdok, egy kulcskérdésben Kijev elképesztően csökönyös.
Új filmje bemutatója előtt szólalt meg Chris Pratt.
„Az ukránok most tovább feszítik a húrt Magyarországgal szemben, berendelték a nagykövetünket Kijevben” – fogalmazott Szijjártó.
