Drámai a helyzet a kontinensen: NATO-vezetők már a közelgő orosz támadásról beszélnek, Brüsszel pedig rohamtempóban építené ki a „katonai schengeni övezetet”. A lakosság azonban még hallani sem akar a fegyverfogásról.
Az orosz–ukrán háború elhúzódása, valamint az Egyesült Államok egyre keményebb nyomása arra kényszerítette az Európai Uniót, hogy szembenézzen saját védelmi és biztonsági hiányosságaival – írta meg az Euronews.
Európában egyre erősebb az a meggyőződés, hogy a kontinens katonailag és diplomáciailag felkészületlen, miközben a fenyegetések – elsősorban Oroszország részéről – nőnek.
NATO-vezetők és európai védelmi miniszterek nyíltan beszélnek egy esetleges orosz támadás lehetőségéről, és többen úgy fogalmaznak: Európa már túl van „az utolsó békés nyarán”.
A társadalmi felkészültség azonban messze elmarad a politikai retorikától.
Egy friss felmérés szerint az európaiak háromnegyede nem lenne hajlandó fegyvert fogni az EU határainak védelmében.
Bár a balti államok, Lengyelország, Finnország és Svédország látványos lépéseket tettek – óvóhelytérképek, lakossági tájékoztató füzetek, iskolai honvédelmi képzés, sőt egyes helyeken fegyverismereti oktatás is megjelent,
a kontinens egészére nem jellemző az egységes hadrafoghatóság.
A Google-keresések adatai szerint ugyanakkor egyre több civil érdeklődik a háborús túlélés gyakorlati kérdései iránt, ami növekvő szorongásra utal.
Brüsszel közben nagyszabású terveket indított el. A „Readiness 2030” program célja, hogy az EU 2030-ra képes legyen gyors katonai reagálásra, beleértve a csapatok és haditechnika határokon átnyúló mozgatását akár órákon belül.
Ennek része a „katonai schengeni övezet” kialakítása, kulcsfontosságú hidak és vasútvonalak megerősítése, valamint a fegyverrendszerek és logisztikai eljárások egységesítése.
Az uniós védelmi költségvetések már most meghaladják az évi 300 milliárd eurót, és új pénzügyi eszközök – például a ReArm Europe és a SAFE – közös fegyverbeszerzéseket és ipari kapacitásbővítést ösztönöznek.
Mindez azonban versenyfutás az idővel. Az amerikai stratégia világossá tette:
Washington azt várja, hogy Európa nagyobb részt vállaljon saját védelméből, miközben az EU védelmi ipara továbbra is széttagolt és alulfinanszírozott.
Szakértők szerint a legnagyobb akadályok nemcsak a pénzhiányban, hanem a lassú szabályozásban és az összehangolt döntéshozatal hiányában rejlenek.
A kérdés már nem az, hogy Európának lépnie kell-e – hanem az, hogy képes lesz-e elég gyorsan cselekedni egy egyre bizonytalanabb biztonsági környezetben.
Ezt is ajánljuk a témában
Papíron az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a világ legerősebb katonai szövetsége. A valóságban azonban akár 45 napba is telhet, mire egy komolyabb katonai erőt Európa nyugati feléből a keleti frontra juttatnak. Omladozó hidak, szűk alagutak, eltérő vasúti nyomtávok és bénító bürokrácia állják útját a védelemnek – miközben keleten már háború dúl.
Nyitókép: Artur Widak / AFP
A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.
Friss adatok láttak napvilágot az Eurostattól, és amit látunk, az több mint aggasztó Brüsszel számára.
A közös piac is szenved az elhibázott uniós politikáktól.
A világ nagyobb része már korábban eljutott idáig.
Miközben az Egyesült Államok és Kína gazdasága szárnyal, Európa egy helyben toporog. Kielemezték a lesújtó adatokat: az amerikaiak 4,3 százalékos, a kínaiak közel 5 százalékos növekedést produkálnak, miközben az EU örül, ha az 1 százalékot eléri.
Az Oeconomus elemzésében arra is rámutatott, hogy mely réteget és szektort érintené a legrosszabbul a vitatott megállapodás.
Meg lehet csinálni nyugaton is, ha nagyon akarja az ember: 1983 óta nem volt ilyen kevés menedékkérő az országban.
A gazdák több francia kikötőben is blokádokat állítanak fel.
Félsiker, ha az állam önti a pénzt az egészségügybe, de a szervezeti, szerkezeti, az orvos-beteg kérdések nincsenek rendezve. Ennek tudható be, hogy a több forrás ellenére az emberek alig éreznek javulást.
