Beismerő vallomás a Politicótól: leleplezték Manfred Weber mestertervét

Ezt nehéz lesz kimagyaráznia a Néppárt vezetőjének.

Az orosz elnök korábban nem habozott nyíltan bírálni Washingtont, most mégis hallgat, ami spekulációkra ad okot.

A Bloomberg véleménycikkében aggasztónak nevezi, hogy Vlagyimir Putyin hosszabb ideje alig szólal meg az Egyesült Államok kiszámíthatatlan külpolitikájával kapcsolatban, ami
szerinte a háttérben zajló összejátszás gyanúját veti fel.
Az orosz elnök korábban nem habozott nyíltan bírálni Washingtont, amikor úgy érezte, támadnia kell: rendszeresen imperialistának, dekadensnek, megtévesztőnek és képmutatónak bélyegezte az USA-t.

Trump jelenlegi visszafogott magatartása sokatmondó, és nem alaptalan, ha emiatt Ukrajnában és Európában is nő az aggodalom.
Elképzelhető, hogy Moszkva számára Venezuela kevésbé lényeges, mint az, hogy megőrizze a kedvező kapcsolatokat Washingtonnal, és valószínűleg Irán esetében is hasonló a helyzet. Ha pedig a Fehér Ház Grönland ügyében megbontaná a NATO egységét, az a Kreml számára egyértelmű előnyt jelentene. Ráadásul Putyin amúgy sem nagyon tudott volna érdemben segíteni sem Madurón, sem Hamenein.
Az érdekszférák kérdésében pedig feltehetően azért marad csendben, mert abban reménykedik, hogy ketten – Jaltához hasonlóan – újra feloszthatják egymás között a világot.
A cikk szerint Putyin céljai mellett szó sem lehet arról, hogy Kijev valódi biztonsági garanciákhoz jusson, és független államként fennmaradhasson. Ezért teljesen irreális elképzelés, hogy az európai országok stabilizációs erőt küldjenek Ukrajnába. Mindez magyarázatot adhat arra is, hogy Trump legutóbb ismét Volodimir Zelenszkijt tette felelőssé a békefolyamat akadályozásáért.
Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP