2026 elején mintegy 1200 fiatal férfi kapott behívót.
Horvátország közel két évtized után újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot:
2026 elején mintegy 1200 fiatal férfi kapott behívót kéthónapos katonai kiképzésre.
Ők az első generáció, amely 2008 óta – vagyis a sorkötelezettség eltörlése és a NATO-csatlakozás előtti időszak után – ismét szembesül a kötelező szolgálattal – írja a Deutsche Welle.
Akkor a cél a hivatásos hadsereg kiépítése volt, mára azonban a biztonsági környezet gyökeresen megváltozott:
Horvátországot már csak Magyarország választja el az ukrajnai háborútól, ami újra napirendre tette az ország védelmi képességeinek kérdését.
A döntést több konkrét tapasztalat is megerősítette. 2022-ben egy – feltehetően ukrán – drón csapódott be Zágrábban, komoly károkat ugyan nem okozott, de világossá tette, mennyire közel került a háborús kockázat.
A horvát kormány ráadásul azzal szembesült, hogy kevesebb mint 15 ezer aktív katonára támaszkodhat. A 2024-es választások előtt ezért a Horvát Demokratikus Közösség pártja javasolta a sorkatonaság visszaállítását, amelyet a közvélemény is támogatott:
a felmérések szerint a lakosság mintegy 70 százaléka egyetértett az intézkedéssel.
A parlament tavaly ősszel nagy többséggel elfogadta a szükséges jogszabályokat, komolyabb társadalmi tiltakozás nélkül.
A védelmi minisztérium szerint a sorkatonai szolgálat nemcsak a hadsereg utánpótlását erősíti, hanem fegyelemre és válságkezelésre is neveli a fiatalokat.
A kritikus hangok – főként a baloldalról – inkább szociális beruházásokat sürgetnek, ám
a kormányzati álláspont szerint az ország és az „európai életforma” védelme végső soron a hadsereg feladata.
Horvátország lépése illeszkedik egy szélesebb balkáni trendbe. A volt Jugoszlávia több utódállamában is felmerült a sorkatonaság visszahozásának gondolata, szakítva a 2000-es évek leszerelési hullámával.
Szlovéniában és Szerbiában szintén napirenden van a kérdés, bár egyelőre eltérő politikai súllyal.
Elemzők szerint mindez inkább óvatossági és felkészülési lépés, semmint agresszív katonai tervezés: a régióban nem egy új háború előkészítése, hanem a bizonytalan és kiszámíthatatlan nemzetközi környezetre adott válasz körvonalazódik.
Ezt is ajánljuk a témában
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Nyitókép: DAMIR SENCAR / AFP
A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.
A katonahiány miatt Ukrajnában egyre aktívabbak a mozgósító egységek, miközben egyre nő a lakossági elégedetlenség.
Friedrich Merz kancellár már korábban kijelölte a célt, ami nem más, mint hogy Németország adja Európa legerősebb hadseregét.
Horváth József szerint az a cél, hogy eltereljék a figyelmet az Európai Unió elhibázott politikájáról.
A szerdai esti válságértekezleten részt vett Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszter, az Unió és az SPD frakcióvezetői, Jens Spahn (CDU) és Matthias Miersch (SPD), valamint mindkét frakció védelmi szakértői is ott voltak.
Fél év alatt minden megváltozott.
Egyetlen rossz mozdulat elég volt hozzá, hogy ismét Arda Gülerre irányuljon a figyelem.
Hajmeresztő számokat közöltek.
Egyedül az AfD-szavazók őrizték meg a józan eszüket a kérdésben.
