Eluralkodott a pánik Ukrajnában: egyre többen fogadnák el Oroszország összes követelését

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, Jevhen Holovaha a Szabadság Rádiónak adott interjújában összegezte az elmúlt évet, és felvázolta a 2026-os év tendenciáit.

Az elmúlt hónapok eseményei – mondja Holovaha professzor, a „kartonlapos tüntetések” és a „Mindics-gate” kapcsán – ismét megerősítették: Ukrajna nem Oroszország, hiszen az emberek még háborús időkben is képesek hatást gyakorolni a hatalom döntéseire.

A mozgósításról

Jevhen Holovaha azt mondja, hogy sokak számára továbbra is a mozgósítás jelenti a legnagyobb problémát. Az emberek támogatják az ország védelmének szükségességét, ugyanakkor személyes kockázatokat éreznek, és féltik a hozzátartozóikat.

„A helyzet a következő: elvi szinten – »igen, a mozgósítás szükséges«, személyes szinten – »de ne én, és ne a hozzátartozóim«. Úgy gondolom, más lenne a helyzet, ha létezne egy világos és átlátható mozgósítási rendszer. Egy egyértelmű program: ki, mikor, milyen sorrendben, milyen feltételek mellett.

És súlyos gond a rotáció hiánya, az emberek négy éve harcolnak teljes értékű leváltás nélkül” – mondja Holovaha majd megjegyzi, hogy a helyzeten javíthatna, ha az elit példát mutatna, és ha egy átlátható mozgósítási rendszer működne.

Oroszország területi követelései

Az ukránok hajlandók lehetnek a háború befagyasztására, amennyiben megbízható biztonsági garanciák születnek, területi engedményekre azonban nem készek – állítja Holovaha.

„A legfrissebb adatok szerint az ukránok készek lennének beleegyezni a háború befagyasztásába megbízható biztonsági garanciák mellett, de területi engedményekbe nem. 2024 óta nem nőtt azok száma, akik készek lennének területeket feladni.

2022-ben ez az arány mindössze 4 százalék volt. Többségük esetében ez nem a szimpátiáról szól, nem arról van szó, hogy hirtelen megszerették volna Oroszországot. Ezek olyan emberek, akik már nem bírják tovább.”

Az ukrán győzelem kérdése

Az ukránok továbbra is hisznek a győzelemben – jegyzi meg a szociológus –, ugyanakkor a győzelemről alkotott kép jelentősen megváltozott a teljes körű háború kezdetéhez képest.

„2022-ben a győzelem a 1991-es határokhoz való visszatérést jelentette.

Még ha a demarkációs vonalon állunk is meg, de megmaradunk európai irányultságú, független államnak, az már győzelem. Nem függünk Oroszországtól – és ez győzelem” – foglalta össze Jevhen Holovaha.

A nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat