Bemutatták a bizonyítékot: ezért nem tud még mindig megegyezni Ukrajna és Oroszország

Vlagyimir Putyin egyik főtanácsadója pénteken, az orosz elnök és az amerikai küldöttek közötti tárgyalások után kijelentette, hogy nincs remény az ukrajnai háború lezárásáról szóló megállapodás megkötésére, amíg nem rendeződnek a területi nézeteltérések – írja a Reuters.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a kérdést – amely Kelet-Ukrajna Donbász régiójának sorsára összpontosít – pénteken és szombaton Abu Dhabiban, az Egyesült Államok közvetítésével zajló háromoldalú tárgyalásokon fogják megvitatni. A két fél nem tud megegyezni a Donyeck régió jövőjéről, amely a Donbászt alkotó két régió egyike. Az orosz erők már most is ellenőrzik Luhanszk, a másik régió szinte egészét.

Putyin azt akarja, hogy Ukrajna kivonuljon Donyeck nagyjából 20%-áról, azaz 5000 négyzetkilométeréről,

Zelenszkij azt mondta: nem lát okot arra, hogy Putyinnak ajándékozza a földet. Donyeck egyike annak a négy ukrán régiónak, amelyeket Moszkva 2022-ben annektált, habár Kijev és a nyugati országok a népszavazásokat álságosnak minősítettek.

A legtöbb ország Ukrajna részének ismeri el Donyecket. Putyin szerint viszont Donyeck Oroszország „történelmi területeinek” része.

Zelenszkij szerint Donyeck teljes ellenőrzésének feladása platformot adna Oroszországnak arra, hogy mélyebb támadásokat indítson Ukrajnában. Attól tart, hogy Oroszország egy esetleges békemegállapodás után újra felfegyverkezne, és valamikor Donyecket arra használná fel, hogy nyugat felé nyomuljon.

A Reuters emlékeztet: mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett, és hatalmas mennyiségű pénzt és felszerelést költött a Donyeckért folytatott harcra, beleértve Bahmut városát is, ahol Oroszország több tízezer katonát vetett be.

A nyugati katonai elemzők szerint Oroszországnak legalább egy évig tartó harcra lehet szüksége Donyeck többi részének elfoglalásához, feltételezve az állandó előrenyomulási ütemet.

Az orosz parancsnokok optimistábbak. Valerij Geraszimov, a vezérkari főnök decemberben azt mondta Putyinnak, hogy Moszkva erői a teljes frontvonal mentén haladnak előre, és azon dolgoznak, hogy teljes mértékben átvegyék az irányítást a tágabb régió felett.

Donyeck egykor Ukrajna szén-, készacél-, koksz-, öntöttvas- és acéltermelésének több mint felét adta, bár a háborúban számos bánya és létesítmény megsemmisült. 

Putyin az orosz etnikai közösség védelmezőjeként pozicionálja magát mindenhol. Donyeck egészének biztosítása központi szerepet játszik narratívájában.

Zelenszkij 2022 óta országa dacos védelmezőjeként szerzett hírnevet egy sokkal nagyobb, erősebb szomszéddal szemben. Donyeck – amely még mindig legalább negyedmillió ukrán otthona – átadását az ukránok árulásnak tekinthetnék. Egy ebben a hónapban végzett közvélemény-kutatás szerint az ukránok többsége határozottan ellenezte a csapatok Donyeckből való kivonását az európai és amerikai biztonsági garanciákért cserébe. Zelenszkij szerint 

A Fehér Ház nem kommentálta a folyamatban lévő tárgyalások részleteit. Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, miután a svájci Davosban tárgyalt Zelenszkijjel, megerősítette, hogy a háborúnak véget kell vetni, de áttörésnek semmi jele nem látszik.

A Kreml illetékese, Jurij Usakov azt mondta, hogy Moszkva nem zárja ki, hogy egy esetleges békemegállapodás értelmében a reguláris hadsereg helyett a nemzeti gárdáját és rendőrségét telepítse Donbászba, amit Kijev valószínűleg nem fog elfogadni.

Usakov a múlt hónapban a Kommerszant napilapnak azt nyilatkozta, hogy a föld orosz, és Moszkvának kell majd igazgatnia.

Az Egyesült Államok még nem döntött arról, hogy kinek kellene igazgatnia a területet – mondta Zelenszkij decemberben.

Ukrajna alkotmánya szerint a területi változásokat népszavazással kell rendezni, amelyet akkor lehet kiírni, ha azt Ukrajna régióinak legalább kétharmadában 3 millió választásra jogosult ukrán választópolgár kezdeményezi. Trump bírálta azt az elképzelést, hogy az általa földcserének nevezett eseményhez népszavazásra lenne szükség, és kijelentette: „lesz némi földcsere”.

Fotó: Sergei GAPON / AFP