„Ismered a Monopoly játékot? Abban élünk” – Riportunk Transznisztriából

A tiraszpoli piacon a fiatal virágárus duplán meglepődik. Turisták ritkán merészkednek ide, egy olyan állam fővárosába, amely hivatalosan nem létezik. És még virágot sem vesznek, pedig anyák napja van – amely itt, az orosz szeparatista Transznisztria területén, akárcsak Oroszországban, november 30-ára esik.

Az ünnepnap egyúttal választási nap, nem messze innen népzene bömböl egy szavazóhelyiség hangszóróiból. Újság­íróknak belépni szigorúan tilos. Öt fiatal mégis besétál oda – mindannyian a budapesti MCC Média Iskola diákjai. Elmagyarázzák, hogy magyar turisták, hogy hallották a zenét, és kíváncsiak lettek, majd megkérdezik, hol vannak. Senki nem érti, mit mondanak. Tiraszpolban alig beszél valaki idegen nyelven, az a komor arcú fegyveres se, aki láthatóan gyanakvóvá válik. Egy fiatalember, majd egy nő közeledik, hogy megkérdezze, miben segíthetnek. A kommunikációt a Google fordítóprogramja teszi lehetővé. 

„Ez egy szavazóhelyiség” – mondja a nő, és elmagyarázza, hogy ma tartanak választást. A Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának 33 tagját választják meg – ez a transznisztriai parlament. Körzetenként általában egy jelölt van, ami leegyszerűsíti a választást, bár egyes körzetekben kettő is akad. 

A diákok kissé meglepve körülnéznek: nincsenek szavazók a láthatáron. Viszont süteménnyel és itallal teli asztalok vannak. Nem ehhez szoktak hozzá Magyarországon. De valójában nincs is szükség szavazókra. Ahhoz, hogy a jelölt bejusson a parlamentbe, elég egy voks. Ha a mama elmegy szavazni, talán minden rendben lesz.