Az oroszok megmondták mi a feltétele a békének

Az orosz vezetés továbbra is azt követeli, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donbászból, miközben a Kreml a régió teljes területét Oroszországhoz tartozónak tekinti. Az Euronews beszámolója szerint a Kreml tanácsadója, Jurij Usakov kijelentette: „az egész Donbász Oroszországhoz tartozik”, és Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna hagyja el a térséget, beleértve azokat a donyecki és luhanszki területeket is, amelyeket több mint egy évtized alatt sem tudott elfoglalni. Az orosz–ukrán háború menetében ugyanakkor patthelyzet alakult ki: az amerikai ISW szerint Donyeckben az ukrán erők még mintegy 6600 négyzetkilométert tartanak, és a jelenlegi ütem mellett az orosz csapatok csak 2027 augusztusára foglalhatnák el a teljes régiót.

Donbász a békefolyamat kulcsa lehet

A régió jelentősége történelmi, nyelvi, politikai és stratégiai tényezők összjátékából adódik. A Deutsche Welle felidézi, hogy a Donbász a 19. század közepétől vált az orosz iparosítás egyik kulcsvidékévé a gazdag szénkészletek miatt. A térség gyors fejlődése idején nagy számban érkeztek orosz munkások, és az orosz nyelv vált meghatározóvá az oktatásban és a közigazgatásban is. 

A lap által idézett szakértő, Andreas Heinemann-Grüder rámutatott: amikor Oroszország 2022-ben elismerte a donyecki és luhanszki népköztársaságokat, ezzel az orosz kormány az egész Donbászt értette. Moszkvának nemcsak területi céljai vannak, hanem politikai és szimbolikus törekvései is: a teljes régió elfoglalása tenné teljessé azt az annexiós folyamatot, amelyet korábban előkészített. 

Stratégiai szempontból a DW felidézi, hogy a Donbász ellenőrzése összekötné az orosz szárazföldet a 2014-ben elfoglalt Krímmel és a már megszerzett déli területekkel, beleértve Mariupolt. Ez azt jelentené, hogy Oroszország közvetlen szárazföldi hozzáférést biztosítana Krím felé, amelynek kikötője az egyetlen, egész évben jégmentes nagy kapacitású déli orosz tengeri kijárat.

2014 előtt a Donbász Ukrajna gazdasági motorja volt, az ország GDP-jének 15,7 százalékát adta, és a legfontosabb ipari létesítmények – a kohászattól a vegyiparig – jelentős részben itt működtek. A háború következtében ugyan sok üzem leállt vagy megrongálódott, de a térség továbbra is olyan ipari infrastruktúrát és településhálózatot jelent, amely mindkét fél számára stratégiai értéket képvisel.

Ukrajna több mint egy évtizede építi a Donbász 50 kilométeres „erődvonalát”, amely a védelem gerincét képezi. Az orosz hadsereg az elmúlt években hatalmas erőforrásokat mozgósított, hogy áttörje ezeket a vonalakat, de az ukrán ellenállás és a terep sajátosságai miatt ez csak lassan haladt előre. A DW rámutat: a Donbász birtoklása szimbolikus jelentőségű, mert az elmúlt nyolc év harcai miatt a háború kimenetele szinte az egész ország sorsát meghatározhatja.

Moszkva rendőri felügyeletet tartana fenn a béke után is

A rendezés képét tovább árnyalja, hogy Moszkva akkor sem távozna teljesen a térségből, ha sikerülne békét kötni. Az ABC News idézte Usakovot, aki szerint ugyan akár az is lehetséges, hogy nem lesznek csapatok a Donbászban, sem orosz, sem ukrán, de a térségben mégis megmaradna az orosz állami jelenlét: 

Miközben a diplomácia lassan halad, a frontvonalakon továbbra is súlyos harcok zajlanak. Az ABC szerint az ukrán erők több települést visszafoglaltak Kupjanszk térségében, miközben az orosz hadsereg újra és újra támadja a még ukrán kézen lévő donyecki területeket. 

A források alapján a béketárgyalások egyik legnagyobb akadálya továbbra is a Donbász marad, ahol Moszkva területi követelései, Washington kompromisszumkísérletei és Kijev biztonsági aggályai egyszerre akadályozzák a rendezést. Az Egyesült Államok nagy nyomást helyez Kijevre, hogy engedményeket tegyen, miközben Donald Trump elnök úgy fogalmazott: 

A The Guardian arról számolt be, hogy Washington azt javasolja, Ukrajna vonuljon ki a Donbászból, és az így kialakuló térség szabad gazdasági övezetként vagy demilitarizált zónaként működjön, amelyről azonban maga Zelenszkij mondta: 

Az elnök kijelentette: csak az ukrán nép határozhat ilyen kérdésekben, és ha Ukrajna bármilyen kompromisszumos javaslatot elfogadna, azt választással vagy népszavazással kellene megerősíteni. Mint mondta, ez az egyetlen módja annak, hogy a döntés legitim legyen, és ne szülessen olyan megállapodás, amelyet az ukrán társadalom nem fogad el. A lap szerint Trump egyre türelmetlenebb a folyamat elhúzódása miatt, és szóvivője úgy fogalmazott: 

Az amerikai tárgyalók hónapok óta próbálják összehangolni a felek igényeit, de a legnagyobb ütközőpont továbbra is az, hogy ki tarthatja meg az orosz katonai ellenőrzés alatt álló területeket. Mindez jól mutatja, hogy az amerikai oldal is komoly dilemmákkal szembesül, miközben a Donbász kérdése a békefolyamat egyik központi, megoldatlan elemévé vált.

Nyitókép: SAUL LOEB, Mandel NGAN, Maxim Shemetov / AFP / POOL