A cikk szerzője szerint az olasz miniszterelnök nagyon kettős személyiség, és maga se tudja eldönteni, hogy barát vagy ellenség.
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni Európa egyik legérdekesebb személyisége – írja a Time a lassan három éve kormányon lévő jobboldali politikusnőt részletesen bemutató cikkben. Miközben a „homogenizált” globalizációt ellenzi, támogatja az európai integrációt, az eddigi ingatag olasz kormány stabilizálását pedig a konzervatívok sikerének könyveli el – vezeti fel a cikket a szerző, aki szerint a miniszterelnök kettőssége minden területen megfigyelhető, amivel
összezavarja kritikusait, és egy teljesen másfajta politikát képvisel nemzetközi szinten, mint az olasz belpolitikában.
„Míg otthon a tengeri blokád bevezetésével és az illegális migránsokat szállító hajók feltartóztatásával kampányol, a nemzetközi színpadon kevésbé viselkedik jobboldali forradalmárként, sokkal inkább pragmatikus konzervatívként" – állítják. Ezt aláhúzandó megemlítik szerepvállalását az Európai Unióban, és Ukrajna melletti kiállását. Hangsúlyozzák, sikerült jó kapcsolatot kialakítania a második ciklusát megkezdő Donald Trumppal, és
kivívni sok nemzetközi vezető szimpátiáját Joe Biden korábbi amerikai elnöktől Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökön át J. D. Vance amerikai alelnökig.
Utóbbi egy találkozó után saját feleségéhez hasonlította Melonit, aki szerinte hasonló habitussal rendelkezik.
Meloni tisztelői szerint a miniszterelnök ügyesen vonta be és semlegesítette a szélsőjobboldali erőket a demokratikus folyamatba. „Mi vagyunk az új jobboldal” – nyilatkozta Meloni legfőbb politikai tanácsadója, Giovanbattista Fazzolari , aki szerint az Olaszország Testvérei párt mára már
„a jobboldali embereket képviseli, hazánk patriótáit, olyan embereket, akik mérsékeltek, függetlenül korábbi politikai hátterüktől”
– idézi a Time, ugyanakkor megemlíti a kritikus hangokat is.
Meloni ellen azt hozzák fel, hogy bár az utóbbi időben kezdett „mérséklődni”, Donald Trump hatalomra kerülésével visszasodródott a jobboldalra, és „előkészíti az utat a jobboldali szélsőségesek növekvő nemzetközi szövetségét, amely az európai liberalizmus megmaradását fenyegeti a háború után” – idézi a lap Nathalie Toccit, a bolognai Johns Hopkins School of Advanced International Studies professzorát.
Összegzésül a cikk írója azt állítja, „ezekből az ellentmondásokból Meloni újfajta nacionalizmust hozott létre”.
Egyrészt populista, ugyanakkor Nyugat-barát, elkötelezett az EU és a NATO iránt, de kiáll a kultúra, identitás és civilizáció védelme mellett.
A szerző hangsúlyozza, továbbra is nyílt és fontos kérdés, hogy Meloni politikája milyen irányba tart, mivel a „szélsőjobboldali pártok a hagyományos konzervatív pártok fölé keverednek Portugáliától Romániáig”.
Nyitókép: AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Alasdair MacIntyre szerint kontinensünk jövője a benedeki örökség mélyén rejlik: „Nem Godot-ra várunk, hanem egy új – a történelmitől kétségtelenül nagyon eltérő – Szent Benedekre.” Czopf Áron esszéje.
„Európa feladta önmagát, az értékeit, gyakorlatilag kiszolgáltatottá vált az illegális bevándorlásnak” – fogalmazott Horváth József.
Oroszország egy év alatt 1,1 milliárd euróhoz jutott az Európai Uniótól üzemanyag-eladásokból.
Egyértelművé vált, hogy hazánk Közép-Európa legvonzóbb beruházási célpontjává vált.
Sosem volt még ilyen jó a kapcsolat a két ország között.
Kontinentális léptékű Murphy-törvény: amit el lehetett rontani, azt el is rontották. Rajcsányi Gellért írása.
Az Európai Bizottság elnöke természetesen csak az üzlet előnyös oldalát mutatta be.
Újságírás, agresszió és ébredő szavazók – erős témák Futó Bogival a Hotel Lentulai legújabb adásában.
„Összességében megállapítható, hogy a magyar és a román érdekek az energia területén teljes mértékben egybevágnak, így szorosan együttműködünk ennek mentén a jövőben is” – írja Szijjártó Péter.
