Óriási a tét, fagyos a hangulat: Von der Leyen farkasszemet néz Kínával, de nem sok jóra számíthat

Kína és az Európai Unió közötti csúcstalálkozó csütörtökön kezdődött Pekingben, ahol a vezetők a kereskedelmi konfliktusoktól az ukrajnai háborúig terjedő kérdéseket vitatnak meg – írta a BBC. A várakozásokat részben mérsékli a globális kereskedelemmel, politikával és Hszi Csin-ping kínai elnök részvételével kapcsolatos bizonytalanság, miután korábban állítólag elutasította a brüsszeli látogatást, ahol a csúcstalálkozót eredetileg tervezték.

Kína a héten megerősítette, hogy

Az év elején még optimizmus övezte az EU-Kína kapcsolatokat, mivel élt a remény, hogy Donald Trump amerikai elnöksége közelebb hozza a feleket egymáshoz. Ám hónapokkal később az EU-Kína kapcsolatok feszültebbek, mint valaha.

Visszafogottak az elvárások a találkozók előtt

A csúcstalálkozó lehetőséget kínál az EU és Kína számára, hogy „előmozdítsák és kiegyensúlyozzák” kapcsolatukat – írta Von der Leyen az X-en, röviddel pekingi érkezése után. „Meg vagyok győződve arról, hogy kölcsönösen előnyös együttműködés lehetséges (...) Olyan, amely meghatározza a következő 50 év kapcsolatainkat” – jelentette ki. A bizottság elnökének mondatai azt a reményt tükrözik, amelyet mindkét fél a csúcstalálkozó előtt hangoztatott. 

Az EU tisztviselői kijelentették, hogy készek őszinte beszélgetésekre, míg a kínai hivatalnokok a nagyobb együttműködés lehetőségének keretében látták a találkozót. Egy kínai külügyminisztériumi szóvivő kedden azt mondta az újságíróknak, hogy a kétoldalú kapcsolat „kulcsfontosságú szakaszban van, ahol a múlt eredményeire építve új fejezet nyílhat”.

annak ellenére, hogy az EU 27 tagállama hasonló nyomással néz szembe, mint Kína, nem utolsósorban az Egyesült Államokba irányuló exportjukra kivetett vámok miatt. 

Korábban remény volt arra, hogy közös pontokat találnak, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ebben a hónapban úgy nyilatkozott, hogy az EU és Peking kapcsolata „a század egyik legmeghatározóbb és legfontosabb viszonya”, és előrelépésre van szükség a holtpontra jutott kérdésekben.

Engin Eroglu, az Európai Parlament Kína-delegációjának elnöke szerint az amúgy is törékeny bizalom Kína és az EU között új mélypontra süllyedt: 

A két fél kapcsolatainak romlásához vezető egyik fő tényező az Oroszország-Ukrajna háború kérdése. Az EU múlt heti döntése, hogy szankciókat vezetett be két kínai bank ellen Oroszország támogatásában játszott szerepük miatt, felbosszantotta Pekinget a csúcstalálkozó előtt, és kényelmetlen légkört teremtett. Kína jelezte, hogy tiltakozást nyújtott be az EU kereskedelmi vezetőjének a csúcstalálkozó előtt. Továbbá olyan hírek is terjedtek, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter állítólag azt mondta Kaja Kallasnak, az EU külpolitikai főképviselőjének ebben a hónapban, hogy Peking nem szeretné, ha Oroszország elveszítené az ukrajnai háborút – ami ellentmond Kína hivatalos semlegességi álláspontjának.

Kallas korábban az év folyamán Kínát „Oroszország háborújának kulcsfontosságú támogatójának” nevezte, hozzátéve, hogy „ha Kína valóban meg akarná állítani a támogatást, annak hatása lenne”. A kereskedelmi kapcsolatok szintén az EU aggodalmainak középpontjában állnak. Miután az EU tavaly vámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos járművekre, Peking válaszul vámokat vezetett be európai európai termékekre. Ebben a hónapban Peking korlátozta az EU-s orvosi eszközök kormányzati beszerzését – válaszul arra, hogy az EU júniusban hasonló korlátozásokat vezetett be a kínai orvosi berendezésekre. És talán még fontosabb, hogy Kína az idei évben exportkorlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre és kritikus ásványokra, és Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal vádolta Pekinget, hogy „kvázi-monopóliumát” a globális ritkaföldfém-piacon fegyverként használja versenytársainak akadályozásához.

Tavaly a Kínával szembeni kereskedelmi hiány 305,8 milliárd euró volt az Európai Unióban. Egy korábbi interjúban, a kínai The Paper hírportálnak adott interjúban Cai Run, Kína EU-nagykövete kifogásolta, hogy az EU Kínát „együttműködési partnerként, gazdasági versenytársként és szisztematikus riválisként” pozícionálja.

– mondta.

Nyitókép forrása: Andres MARTINEZ CASARES / POOL / AFP