Rendkívül rövid volt az orosz–ukrán béketárgyalás – mégis született egy fontos megállapodás

A következő tárgyalás időpontját egyelőre nem határozták meg – erről csak akkor döntenek, ha a mostani megállapodásokat sikeresen végrehajtották.

Lassan mindenki kihátrál a húsdarálóból, Ukrajna pedig végérvényesen magára marad.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Ultrahang legutóbbi műsorában részletesen értékelte az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeit. Elemzésében kitért a béketárgyalások állására, az Egyesült Államok és Oroszország közötti geopolitikai játszmára, valamint Ukrajna belső politikai és gazdasági kihívásaira is.
A szakértő szerint az isztambuli tárgyalásokon korábban körvonalazódott egy esetleges megállapodás, de jelenleg az oroszok – különösen Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő – nyilatkozatai alapján semmi nem utal arra, hogy bármilyen előrelépés történt volna.
Oroszország ugyanis tapodtat sem enged feltételeiből: Ukrajna nem lehet NATO-tag, semleges státuszt kellene elfogadnia, és el kellene ismernie a Krím és a Donbasz régiók elvesztését.
Zelenszkij ráadásul továbbra is fenntartja a tárgyalási tilalmat Vlagyimir Putyinnal szemben – bár ennek jogi értelmezése körül jelenleg is viták zajlanak –, amivel gyakorlatilag ellehetetleníti a magas szintű egyeztetéseket.
Nógrádi szerint a háborús nyomás nem csak a harctéren érezhető, hanem diplomáciai síkon is. A szakértő úgy látja, az Egyesült Államok célja a háború lezárása lenne, hogy politikailag és gazdaságilag is új megállapodásokat tudjon tető alá hozni Oroszországgal. Ugyanakkor Putyin célja változatlan: katonai győzelmet aratni, amit belpolitikai legitimitása szempontjából is elengedhetetlennek tart.
Ukrajna tehát katonailag és gazdaságilag is mély árokba került, amiben csak egyre lejjebb és lejjebb kerül.
Az ukrán haderő legjobb esetben is csak a négy megszállt megye visszafoglalásáig juthat, de Nógrádi szerint ettől is messze vannak. Az oroszok egyelőre ugyan nem képesek teljes győzelemre, de stabilan tartják állásaikat.
Mindeközben Ukrajna jelentős külföldi támogatásra szorul, hogy elkerülje a végleges gazdasági összeomlást.
Az új ukrán miniszterelnök, Julija Szviridenko bejelentette, hogy az ország további, akár 75 milliárd dolláros támogatást kérhet a Nemzetközi Valutaalaptól. Nógrádi azonban kétségbe vonja, hogy ez a pénz hatékonyan eljut a célig, és rámutat: a nyugati donorok is egyre kritikusan tekintettek a korrupcióellenes reformok megkerülésére.
Ezt is ajánljuk a témában
A következő tárgyalás időpontját egyelőre nem határozták meg – erről csak akkor döntenek, ha a mostani megállapodásokat sikeresen végrehajtották.
A háború mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a belpolitikai feszültségek is Ukrajnában. Az utóbbi napokban tüntetések zajlottak Kijevben a korrupcióellenes törvények módosítása ellen (sokat elmond a helyzet komolyságáról, hogy ez volt az első komolyabb méretű politikai demonstráció 2022 óta). Nógrádi megerősítette, hogy a tiltakozások jelzik a társadalmi elégedetlenséget is.
Ezt is ajánljuk a témában
„Alattomos és romboló belső ellenség”, az ország saját félautokratikus vezetése. De írtak még ennél is durvábbat, mutatjuk!
Julija Timosenko, korábbi ukrán miniszterelnök is a nyugati befolyást bírálta: szerinte az Európai Unió túlzottan beleavatkozott Ukrajna belügyeibe a korrupcióellenes intézményeken keresztül. Ez is azt mutatja, hogy a belső ukrán politikai elitben egyre több a konfliktus a háborús állapot fenntartásáról és a nyugati elvárások teljesítéséről.
Nógrádi György szerint a háborúnak jelenleg nem látszik a vége.
A nyugati vezetők részéről hiányzik a komoly diplomáciai nyomásgyakorlás, miközben Ukrajnában nő az elégedetlenség.
A harcok folytatódnak, a tárgyalások stagnálnak, és Ukrajna politikailag, katonailag és gazdaságilag egyaránt kritikus ponthoz közeledik.
Nyitókép forrása: ANGELA WEISS / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök eredeti javaslata veszélybe sodorhatja az uniós pénzügyi támogatásokat, valamint Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit is.
***