A jelenlegi vallási vezető bejelentette: hamarosan újjászületik.
A száműzetésben élő Dalai Láma bejelentette, hogy hamarosan folytatódik a tibeti spirituális vezetők évszázados intézménye, a reinkarnáció, de Kína nem szólhat bele az utódlásba – írja a New York Times. A 89 éves vallási vezető a himalájai Dharamszalában rendezett háromnapos tanácskozáson szólalt meg, ahol magas rangú buddhista szerzetesekkel együtt próbálta biztosítani, hogy halála után se alakuljon ki hatalmi vákuum.
A Dalai Láma korábban nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy megszüntessék a reinkarnáció intézményét, elkerülendő, hogy Peking saját jelöltet ültessen a helyére. Most azonban világossá tette:
A Dalai Láma intézménye továbbra is fenn fog maradni.
Egyúttal leszögezte: a Gaden Phodrang Trust, amely Indiában bejegyzett, és az ő irodája működteti, rendelkezik „egyedüli felhatalmazással” a következő reinkarnáció elismerésére.
Senki másnak nincs joga ebbe beleszólni”
– szögezte le a tibeti vallási vezető.
Kína ezzel szemben továbbra is azon az állásponton van, hogy
a reinkarnációnak a központi kormányzat jóváhagyásával kell végbe mennie”.
A kínai kommunista vezetés szerint csak ők dönthetnek az új Dalai Láma személyéről, annak ellenére, hogy az állampárt hivatalosan ateista elveken nyugszik, így a lélekvándorlás lehetőségét sem fogadják el.
Samdhong Rinpoche, a bizalmi testület második számú vezetője megerősítette:
Ma a Dalai Láma üzenete az, hogy lesz 15. és 16. Dalai Láma is.”
Azt azonban nem árulta el, hogyan kívánják a jövőbeli kiválasztási folyamatot megvédeni a kínai befolyástól.
A Dalai Láma korábban úgy nyilatkozott, hogy akár még az ő élete folyamán kiválaszthatják az utódját, aki akár felnőtt, sőt nő is lehet.
Az utóbbi eshetőség szakítana az évszázados hagyományokkal. Most azonban azt jelezte:
a következő reinkarnáció „a múltbéli hagyományok szerint” történik majd.
Az aggodalom, hogy Peking kihasználja a halála utáni időszakot, régóta meghatározza a Dalai Láma politikai stratégiáját. Ezért is igyekszik erősíteni azt az üzenetet, hogy Tibetnek lesz spirituális vezetője, de semmiképpen sem Peking jóváhagyásával.
***
Fotó: Sanjay BAID / AFP
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
Oroszország Kína segítségével már most megháromszorozta a 2025-re tervezett dróngyártási volumenét.
Egy szerdai reggelen felszálltam Budapesten a repülőgépre, és tíz órával később már egy olyan városban jártam, amelynek neve alig ismerős az átlag magyar olvasónak, de lakossága nagyobb, mint a Kárpát-medencéé.
Mark Rutte határozottan vallja, hogy Oroszország és Kína hozzák el a világégést.
Kérdések a nemzeti vagyonvédelmi és -visszaszerzési hivatal körül.
Miközben Magyar Péter a nyilvánosság előtt következetesen elhatárolódik az uniós migrációs politikától, pártjának EP-képviselői rendre megszavazzák a migrációs paktumot, a kvótákat és a hazánkat sújtó bírságokat. A nyilvános szavazási jegyzőkönyvek szerint a Tisza Párt következetesen Brüsszel álláspontját képviseli – szemben a magyar emberek elsöprő többségével.
