Az Európai Bizottság korábbi alelnöke hangsúlyozta, csakis a szankciós politikát tartja megfelelőnek hazánk ellen.
„Orbán már nemcsak a hatalomért küzd, hanem az életéért is. Kétségbeesetten szüksége van egy újabb győzelemre” – mondta el Vera Jourová, az Európai Bizottság volt alelnöke a wyborcza.pl-nek adott interjúban.
Mint ismert, Jourová a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásokért is felelt, és emiatt rendszeresek voltak a nézeteltérései a magyar kormánnyal.
A képviselő a napokban egy díjat vett át varsóban „az európai demokráciáért folytatott küzdelméért” Adam Michniktől, a Gazeta Wyborcza főszerkesztőjétől – ennek apropóján adott interjút a lengyel liberális lapnak.
Meg vagyok győződve arról, hogy Orbán minden lehetséges módszert bevet majd, beleértve a mélyreható manipulációt is a béke és háború kérdésében
– mondta a volt alelnök, aki a miniszterlenök Facebook-oldalán megosztott, magyar koporsós AI-videóra utalva a mesterséges intelligencia veszélyeiről beszélt, kifejtve, hogy szerinte a jövő évi választási kampányban még több hasonló videó várható.
Ha a kampány licitálássá válik, hogy kiderüljön, ki tudja jobban alkalmazni a piszkos trükköket az ilyen típusú technológia és manipuláció felhasználásával, és mégis megnyeri a választást, akkor véleményem szerint az a demokrácia végét jelenti
– tette hozzá Jourová, majd elmondta, hogy a korábbi jobboldali lengyel kormánnyal összehasonlítva arra utalt, hogy Orbánék nem pár látványos lépéssel bontották le a jogállamot, hanem fokozatosan, darabonként, gyakran láthatatlanul.
Az Európai Bizottság volt alelnöke végül hangsúlyozta, hogy sok oldalról, köztük Friedrich Merz német kancellártól is hallott megfontolásokat arról, hogy Orbán Viktort nem kellene-e megfosztani a szavazati jogától.
De ez nem a Bizottság, hanem a tagállamok hatásköre
– mondta, és azzal érvelt, hogy
bár többen a magyar kormány ukrajnai háború kapcsán elkövetett „árulása” miatt is szeretnének kivetni Magyarország elleni szankciókat, ez azonban nem lehetséges, hiszen ilyesmi nem szerepel az Európai Unió Lisszaboni Szerződésében.
Végül elmondta, hogy ebből kifolyólag továbbra is a jogállamiság megsértése miatti szankciós politikát tartja követendő útnak.
Nyitókép forrása: MTI/Bodnár Boglárka
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
„Az ukrajnai béke kulcsa nem Moszkvában vagy Kijevben van, hanem Brüsszelben” – nyilatkozott a miniszterelnök Mórahalmon.
Háború, Ukrajna, migráció, adóemelés.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
