Az ukrajnai háború befejezéséhe és a további konfliktusok megelőzéséhez realista külpolitikai álláspontra van szükség, amely sok nyugati országban nem valósul meg a liberális ideológia erős jelenléte miatt – értékelte a külpolitikai erőviszonyokat Orbán Balázs és John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora a Budapest Global Dialogue-on.
A Magyar Külügyi Intézet és az Observer Research Foundation együttműködésében megrendezett Budapest Global Dialogue konferencia harmadik, szerdai napját kerekasztal beszélgetés nyitotta meg John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzorának, valamint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának a részvételével. Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, hogyan látják az ukrajnai háború jövőjét, illetve a különböző országok helyzetét az átalakuló világrendben, elsősorban Magyarországét.
Mearsheimer szerint egy ideális világban mihamarabb tárgyalóasztalhoz kéne ültetni a feleket, és békét kötni, ez azonban szerinte elképzelhetetlen, mert Oroszország olyan követeléseket támaszt Ukrajnával szemben, amelyeket az ukránok kategorikusan elutasítanak. Megjegyezte, mindkét oldal álláspontja érthető, azonban
emiatt a fronton fog befejeződni a háború, és mérgező kapcsolatok fognak kialakulni”.
A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a magyarok nem naivak, hanem realisták, ezért a háborúhoz is így kell hozzáállnunk. Felidézte, hogy a magyar miniszterelnök az Európai Tanács elnökeként megkezdett egy békemissziót: elutazott Kijevbe, Moszkvába, Kínába, majd Washingtonban a NATO-csúcson találkozott Donald Trumppal. Már Amerikából hazafelé levelet küldött az európai vezetőknek, amelyben azt írta, az érintett felek mindkét oldalon meg vannak győződve arról, hogy folytatniuk kell a háborút, mert úgy elfogadhatóbb eredményt harcolhatnak ki.
Egy ilyen helyzetben egyértelmű, hogy külföldi mediátorokra van szükség, akik meggyőzik a háborúzó feleket, hogy van előnye, ha a diplomáciai utat választják”
– vélekedett Orbán Balázs, aki szerint Trump elnök megválasztása után ezt el is kezdte megvalósítani. Európa ugyanakkor rossz stratégiát választott, és nem vállal szerepet Trump béketörekvéseiben.
Mearsheimer szerint ez arra vezethető vissza, hogy Európa fenyegetést lát Oroszországban, épp ezért nem törekszik a diplomáciai békére.
Orbán Balázs hangsúlyozta, a magyar kormány évek óta figyelmeztet, hogy Európának képesnek kell lennie megvédenie magát, nem támaszkodhat csak a NATO-ra, vagyis Amerikára.
A NATO nagyon fontos, de az európai független képesség is. Ez persze nem jelenti azt, hogy nekünk egzisztenciális fenygetésként kéne Oroszországra tekintenünk”
– hangsúlyozta, és elmondta, az európai biztonságot nem Ukrajnán keresztül kell megvalósítani, ahogy most sokan látják Brüsszelben.
Arra a felvetésre, hogy Oroszország bevethet-e taktikai nukleáris fegyvereket, Mearsheimer azt mondta, erre nagyon csekély esélyt lát. Szerinte jelenleg úgy látszik, Oroszország győzni fog a hadszíntéren, ezért nem vet be nukleáris fegyvereket.
Ukrajna vesztésre áll és valószínűleg egy diszfunkcionális államként fog működni”
– vélekedett.
Orbán Balázs szerint, bár Trump intézkedéseinek köszönhetően megkezdődött a deeszkaláció, most újra egy eszkalációs folyamatban vagyunk benne. A politikus elmondta, Ukrajna EU-s csatlakozása is tovább növelné a háborús fenyegetést, hiszen az európai vezetők Kijev fokozott katonai támogatására használnák ezt a közeledést. Felhívta a figyelmet a csernobili atomkatasztrófára, amely emlékeztethet minket, mekkora hatással lenne Magyarországra és a magyarokra egy esetleges ukrajnai atomtámadás.
Mearsheimer hozzátette, a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök ugyanazt az álláspontot képviseli az ukrajnai háború kérdésében, ráadásul mindkét vezetőnek nagy, háborúpárti ellenállással kell szembenéznie.
A NATO-val kapcsolatban az amerikai professzor elmondta, a katonai szövetség annak idején nem Oroszország ellen jött létre, és aki reálisan gondolkodik, az láthatta előre, hogy a NATO Kelet felé tolódását az oroszok nem fogják jó szemmel nézni. Szerinte viszont ezt sokan nem értik meg sem Európában, sem Amerikában, mivel az egypólusú világrend idején a liberális külpolitikai hozzáállás terjedt el.
Ezért vagyunk most bajban, mert nem gondolkodtunk korábban reálisan ebben a kérdésben”
– foglalta össze.
Orbán Balázs szerint a liberálisok egy nagy összecsapásra készülnek a „jó és rossz ideológiák között”, amelyet a történelem vége követ. Orbán szerint ez senkinek sem jó. Mearsheimer csatlakozott a politikus megállapításához, és elmondta, ez a liberális ideológia egyik fő problémája, hogy minden helyzethez úgy állnak hozzá, hogy vannak „jófiúk és rossz fiúk”. Szerinte emiatt a gondolkodásmód miatt nem szeretik a realista álláspontot a liberálisok, és amorálisnak nevezik a realistákat.
Orbán Balázs szerint Magyarországon a moralitás sokkal inkább a hazához való lojalitásról szól.
Én nem a világot akarom megmenteni, hanem Magyarországot akarom megmenteni”
– magyarázta.
Mearsheimer szerint az Egyesült Államoknak most, a többpólusú világrendben már muszáj egy realista hozzáállást képviselnie, ami meg is figyelhető a Kínával való gazdasági kapcsolatán. Hozzátette, Magyarországnak ezzel szemben eddig sem volt más választása, mint megtartani a realista álláspontot, és mind Kínával mind az Egyesült Államokkal meg kell állapodnia.
Ha Magyarország bölcs, továbbra is realistának kell maradnia”
– hangsúlyozta.
Orbán Balázs szerint az Európai Unió nagyon elszigetelte magát, de Magyarország jó helyzetben van, mert dolgozik az ésszerű, racionális együttműködések kiépítésén és megerősítésén. A politikai igazgató szerint a realizmus jelenleg az egyetlen módja a háborúk megelőzésének, mivel a liberális ideológia szempontjából lehetetlen megelőzni a háborúkat.
„A realista hozzáállás az egyetlen koncepció, amely a 21. században működőképes lehet, és ezt a koncepciót kell alkalmazni a külpolitikában is”– foglalta össze Orbán, aki szerint „a liberális álláspont követésével előbb utóbb mi magunk is direkt háborúba keveredhetünk”.
Nyitókép: Mandiner, a szerző saját képe
A szövetség vezetője arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva Európára jelentett fenyegetése messze túl fogja élni a Kijevvel kötött bármely békeszerződést.
Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főképviselője foggal-körömmel próbálta meggyőzni Belgiumot orosz eszközökből finanszírozott ukrán kölcsön szükségességéről.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője élesen bírálta azokat a békejavaslatokat, amelyek Ukrajna katonai létszámának korlátozását céloznák.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Hanno Pevkur szerint egy gyors és mindent eldöntő támadásra van szükség.
Közös támadó kiberműveletek és meglepetésszerű katonai gyakorlatok megrendezését fontolgatják az európai államok a brüsszeli lap szerint.
Összekevert körzetek, megszólalási tilalom és baloldali hátszél – ez derült ki eddig a Tisza előválasztási procedúrájából, amelynek első fordulója nem hozott meglepetéseket.
A közösségi oldalán posztolt a magyar válogatott csapatkapitánya.
