Az elhúzódó politikai válság a jobboldali kormányzat bukásához és választási vereségéhez vezetett.
A liberális-baloldali ellenzéki jelölt több mint 49%-át szerezte meg a szavazatoknak egy olyan választáson, amelyen az ország egyik legmagasabb választási részvételét regisztrálták: a 44 millió választásra jogosult polgár közül körülbelül 80%-a adta le szavazatát – számolt be az Euronews.
Li Dzsemjongot szerdán elnöknek választották, ezzel lezárult a hónapokig tartó politikai zavargások időszaka, amelyeket egy rövid ideig tartó rendkívüli állapot kihirdetése váltott ki.
A szavazatok több mint 99%-ának feldolgozása után Dzsemjong a keddi előrehozott választásokon a leadott szavazatok 49,3%-át szerezte meg, míg fő konzervatív riválisa, Kim Munszu 41,3%-kal maradt le mögötte.
A választások előtti felmérések már régóta arra utaltak, hogy Li könnyű győzelmet arat. Már a hivatalos kihirdetés előtt elismerte a vereségét Kim, és újságíróknak nyilatkozva „alázatosan elfogadta a nép döntését”, és gratulált Linek.
„Az első feladat, amellyel megbíztatok, hogy legyőzzem a lázadást (utalva Jun Szogjol volt elnök hadiállapotot hirdető döntésére), és gondoskodjak arról, hogy soha többé ne legyen katonai puccs, amelyben a nép által rábízott hatalmat az emberek megfélemlítésére használják”
– mondta Dzsemjong.
A 60 éves Li ötéves mandátumot kap. A megválasztott elnök nehéz háttérből emelkedett fel Dél-Korea vezető liberális politikusává. Kampányában a szegénység és a korrupció elleni küzdelmet ígérte.
Az Euronews cikke szerint egyelőre nem világos, hogy Dzsemjong megválasztása mit jelent majd Szöul külpolitikájának.
Az új vezetőt korábban kritikusai azzal vádolták, hogy Kína és Észak-Korea felé hajlik, és távolodik az Egyesült Államoktól és Japántól.
A megválasztott elnök azonban hangsúlyozta, hogy Dél-Korea szövetsége az Egyesült Államokkal továbbra is a külpolitika alapja marad.
Nyitókép: Az új elnök/ Lee Jin-man / POOL / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
„Keir Starmer engem okolt az ország minden problémájáért” – mondta a volt brit miniszterelnök. Liz Truss lapunknak beszélt bukásának tanulságairól és a brit szólásszabadság helyzetéről is.
Jelentős átalakulás előtt állhat az ázsiai ország.
Egyértelmű Moszkva követelése.
A brüsszeli lap szerint a terv célja a destabilizáció volt.
Az ipari és kereskedelmi minisztérium közölte a hírt.
Az ukrán parlament megszavazta a hadiállapot meghosszabbítását, mely idő alatt nem lehet választásokat tartani.
Ha körülnézünk a környező országokban, az ottani tapasztalatok a nagyobb változatosság felé mutatnak. Napjainkban kevés kormány tudja kitölteni választási ciklusát.
Sokan most csodálkoznak rá a nyilvánvaló tényre: Joe Biden alkalmatlan volt a világ vezető hatalmának irányítására.
Az orosz védelmi minisztérium elismerte: Ukrajna öt orosz területen hajtott végre támadást.
