Hatalmas fordulat: már a lengyelek sem kérnek az ukrán NATO- és EU-tagságból

Ráadásul egyre többen gondolják, hogy Ukrajnának le kellene mondania bizonyos területekről a békéért. Mutatjuk a számokat!

A bőrükön, pontosabban a bérükön érzik a lengyelek, hogy mire megy ki a játék – mondja lapunknak Rosonczy-Kovács Kihály.
Nemrég napvilágot látott egy felmérés arról, hogyan vélekednek a lengyelek Ukrajna támogatásáról; többek között
Ezt is ajánljuk a témában
Ráadásul egyre többen gondolják, hogy Ukrajnának le kellene mondania bizonyos területekről a békéért. Mutatjuk a számokat!
A válasz meglepő: a többség már nem gondolja, hogy Lengyelországnak mindent meg kellene tennie Ukrajna euroatlanti integrációjáért, és bár saját fegyverkezésüket szívesen megtolnák további pénzekkel, az ukránokét már nem. Az is tény, hogy rendkívül egyértelmű a lengyel katonák Ukrajna területére vezénylésének elutasítottsága is.
Mindez jókora változás a három évvel ezelőttihez képest, amikor a lengyelek még teljes mellszélességgel az ukránok mellé álltak.
„Az adatok annak a politikának a társadalmi válaszreakcióját tükrözik, amely lengyel politika 2022 tavaszától sokáig, akár a lengyel érdekeket is háttérbe szorítva igyekezett minden eszközzel segíteni Ukrajnát” – fogalmaz lapunk megkeresésére Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója.
A Lengyelország-szakértő szerint a NATO- és az EU-csatlakozással kapcsolatos kritikus álláspont jelzi, hogy a lengyelek nem szeretnének Ukrajnáért harcba vonulni, és akár életüket adni.
A nagyszámú ukrán állampolgár jelenlétét a bőrükön érezték a lengyelek,
több területen tapintható a feszültség: a munkabérekre lefelé hat az általuk erősített versenyhelyzet, míg az ingatlanárak, az ingatlan bérleti díjak jelentősen megnövekedtek” – teszi hozzá.
Mindemellett ott vannak a lengyel gazdák problémái, akiknek már most is súlyos gondot okoz az ukrán termékek becsatornázása az európai piacra.
„Az olcsó, rosszabb minőségű ukrán gabona elárasztotta a lengyel piacokat, ezzel párhuzamosan a szankciós politika miatt elszabadult például a műtrágya ára is, ami duplán sújtotta az agrárszektort” – írja le a helyzetet Rosonczy-Kovács. Emlékezetes, a gabona élelmiszerbiztonsági kérdéseket is felvetett, nem idén először.
Ezt is ajánljuk a témában
Amiket találtak a vizsgálatok során: szalmonella, növényvédő szer, GMO, miotoxin, higany, kadmiumt, ólom és vas.
Az is tény, hogy a lengyelek féltik a saját piacaikat is, mint fogalmaz, továbbá komoly anyagi terhet is jelentenek a lengyeleknek az ukrán menekültek személyükben is. „Nem véletlen, hogy még a globalista Rafał Trzaskowskinak a választási programjában is szerepelt, hogy
felül kell vizsgálni az ukrajnai menekülteknek biztosított szociális juttatásokat.
Ezzel szemben, ahogy Rosonczy-Kovács mondta, „Karol Nawrocki győzelmében visszaköszönt az Ukrajnával szembeni kritikusabb álláspont”. Az ő elnöksége választóvonal lesz Andrzej Dudáéhoz képest, aki nem volt ennyire elutasító az ukránokkal szemben. Ezzel szemben – hívja fel a figyelmet a szakértő – Nawrocki a kampányban kategorikusan elutasította Ukrajna NATO-csatlakozását, lengyel katonák ukrán földre történő vezénylését, és az ukrán EU-csatlakozást illetően is meglehetősen távolságtartó.
Mindez azért is érdekes, mert korábban tényleg a lengyelek voltak azok, akik a leghangosabban beálltak Ukrajna mellé.
„Ne feledjük, arról a Lengyelországról van szó, amely a balti államok mellett a legelkötelezettebben állt ki Ukrajna mellett. Kérdés, az európai elit meddig akar, illetve meddig tud szembe menni a választók akaratával” – emeli ki a szakértő.
Nyitókép: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP