„Kell-e terápia?”, „Mi pontosan a nárcizmus?”, „tényleg ADHD-s vagyok?” – ehhez hasonló címekkel dobálja fel a népszerű közösségi platform válogatás nélkül a videókat különféle mentális egészségügyi témákban.
Az internetre általában is igaz, hogy soha nem volt még ennyire könnyen elérhető a világ összes tudása, mint manapság, ugyanakkor közhely, hogy szűrés, válogatás és szerkesztés nélkül az emberi hülyeség és a manipuláció melegágya is lehet.
S talán inkább az utóbbi, mint az előbbi: a Guardian egyik nagy tényfeltáró munkája során ugyanis nemrég bemutatta, hogy a mentális egészséggel foglalkozó legnézettebb TikTok-tartalmak több mint fele tartalmaz félrevezetést.
A cikkben azt írják, hogy egyre inkább növekszik a trend, amelyben az emberek a közösségi médiában keresnek választ mentális egészségügyi kérdésekben, és óhatatlanul belefutnak az egyre népszerűbb, „instant megoldásokat” kínáló tartalmakba, amelyek a terápiás nyelvezet használatával elhitetik, hogy tényleg segítséget nyújtanak.
A bizarr kínálatból pár gyűjtés: