A száz legnézettebb mentális egészségügyi tartalom több mint fele állít hülyeségeket, áll egy kőkemény tényfeltáró riportban a TikTok-ról. Na, de melyek ezek?
„Kell-e terápia?”, „Mi pontosan a nárcizmus?”, „tényleg ADHD-s vagyok?” – ehhez hasonló címekkel dobálja fel a népszerű közösségi platform válogatás nélkül a videókat különféle mentális egészségügyi témákban.
Az internetre általában is igaz, hogy soha nem volt még ennyire könnyen elérhető a világ összes tudása, mint manapság, ugyanakkor közhely, hogy szűrés, válogatás és szerkesztés nélkül az emberi hülyeség és a manipuláció melegágya is lehet.
S talán inkább az utóbbi, mint az előbbi: a Guardian egyik nagy tényfeltáró munkája során ugyanis nemrég bemutatta, hogy a mentális egészséggel foglalkozó legnézettebb TikTok-tartalmak több mint fele tartalmaz félrevezetést.
A cikkben azt írják, hogy egyre inkább növekszik a trend, amelyben az emberek a közösségi médiában keresnek választ mentális egészségügyi kérdésekben, és óhatatlanul belefutnak az egyre népszerűbb, „instant megoldásokat” kínáló tartalmakba, amelyek a terápiás nyelvezet használatával elhitetik, hogy tényleg segítséget nyújtanak.
A bizarr kínálatból pár gyűjtés:
Emellett számos útmutatás található a TikTokon, amely a normális érzelmi élet egyes elemeit a borderline személyiségzavar vagy a bántalmazás jeleként mutatja be.
A Guardian megmutatta a száz topvideót pszichológusok, pszichiáterek és kutatók egy csoportjának, akik értékelték azokat, egyúttal nagyon aggasztónak nevezték a trendet: értékelésük szerint
a trauma, a neurodivergencia, a szorongás, a depresszió és a súlyos mentális betegségek kezelésével kapcsolatos tanácsokat kínáló 100 videóból 52 tartalmazott félretájékoztatást,
emellett még sok más videó volt ártalmatlan, de egyben haszontalan is.
Például
A TikTokon terjedő hamis tippek pedig, mivel nem válnak be, már csak amiatt is nagyon rossz érzéseket kelthetnek a nézőkben, mert kudarcélményben van részük emiatt.
A platform egyébként állítása szerint leszedte azokat a videókat, amelyek arra buzdították az embereket, hogy ne menjenek orvoshoz, vagy amelyek veszélyes kezeléseket népszerűsítettek, de ez ezen a területen nem történt meg.
A TikTok pedig felerősítheti a félretájékoztatást, hiszen a gyors megoldást kínáló, hangzatos címekkel ellátott „tanácsok” könnyebben célba érnek.
„A TikTok és más közösségimédia-platformok egyik jelentős kockázata a téves információk terjedése, amelyek gyorsan és széles körben elérhetők. Sok felhasználó hajlamos megbízni azokban a tartalmakban, amelyeket hitelesnek tűnő személyek vagy népszerű influenszerek osztanak meg anélkül, hogy ellenőriznék azok forrását vagy hitelességét” – összegzi a problémát egy, a Mindset Pszichológia felületén megjelent anyag Szöllősi Léna Luca pszichológus tollából, aki hozzáfűzi: a kutatók és orvosok a fiktív rendellenességek és a Münchausen-szindróma virtuális megjelenésére lettek figyelmesek, vagyis konkrétan szimulált betegségekre.
Arról pedig lapunk is beszámolt, hogy maga a TikTok, mint a közösséginek nevezett platformok leginkább függésre hajlamosító verziója, önmagában is nettó egészségügyi kockázat.
Ezt is ajánljuk a témában
A TikTok nettó gyerekkísérlet: a depresszió, szorongás, öngyilkossági hajlamok mellett a kamaszok saját testüktől való elidegenedése is kapcsolható az őket beszippantó platformokkal egy új tanulmány szerint.
A publicista és újságíró a Mandinernek többek között kifejtette véleményét Magyar Péterék vagdalkozásairól, a Tisza Párt adatszivárogtatási botrányáról, valamint arról is beszélt, milyen kampányra számít, és hogyan tudja majd a jobboldal eredményesen felvenni a kesztyűt a következő hónapokban.
„A hozzászólásokból úgy tűnik, hogy a felhasználók egy jelentős része (többsége?) simán elhiszi, hogy ezek valódi videók” – figyelmeztetett Németh Balázs.
Újra meghosszabította a TikTok határidejét.
A francia elnök megtalálta azt a témát, amivel sokan egyet tudnak érteni.
A mesterséges intelligencia által generált videókról megoszlanak a vélemények.
Sam Kahn szerint, amit digitális szaktekintélyként akarnak eladni nekünk, valójában a közösségi média újracsomagolt, átcímkézett változata.
Érdekes fordulatokat hozhat az átigazolási szezon a Bayern München számára.
Brüsszelben, Hágában, majd újra Brüsszelben kell helytállnia a tárcavezetőnek.
