Fontos kérdésekről döntöttek a héten az Európai Parlamentben – a Tisza Párt most sem állt a magyarok mellé

Az Európai Parlament július 16-tól 19-ig tartó strasbourgi plenáris ülésén több, Magyarország és a magyar emberek szempontjából kulcsfontosságú kérdés is napirendre került.

Míg június 18-án a jogállamisági jelentés és a magyar források visszatartása volt terítéken, egy nappal később Ukrajna gyorsított EU-csatlakozási eljárásáról volt szó, és szóba került a minősített többségi szavazás kiterjesztése is, vagyis annak a lehetősége, hogy a csatlakozási kérdésben elvegyék az egyes tagállamok vétójogát.

Szintén a csütörtöki napon szavaztak a képviselők az úgynevezett „Tisztaipari-megállapodásról”, amely egy olyan ukrán-barát energiapolitikát vár el a tagállamoktól, amelynek következtében többszörösére emelkedne a villamos- és gázenergia lakossági ára.

A plenáris üléseken a Tisza Párt képviselői is jelen voltak, ám a szavazatukkal nem a magyar, hanem a brüsszeli érdekeket támogatták. De vegyük sorra, mi történt a héten.

Magyar Péterék pártcsaládja a magyarok ellen szavazott

A szerdai ülésnapon a Bizottság 2024. évi jogállamisági jelentéséről szavaztak a képviselők. Magyar Péter korábban Facebook-oldalán kiírta, hogy a Tisza Párt nem fog részt venni a szavazáson, arra hivatkozva, hogy

Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a jelentés sok pontjával egyetértenek, vagyis Magyarék gyakorlatilag beálltak a Néppárt mögé, amely Magyarország ellen szavazott a hazánkat érintő kérdésekben. A Tisza vezetője hasonló struccpolitikát próbál folytatni az ukrajnai háború témájában is, bár itt már egy fokkal kevésbé óvatos.

Brüsszelben lassan bármit megtennének Ukrajna gyorsított csatlakozásáért

Másnap, csütörtökön ugyanis Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása került szóba a plenáris ülésen, ahol Ekaterina Zaharieva képviselte az Európai Bizottság álláspontját. Marta Kos bővítésért felelős biztos az elmúlt hónapokban több alkalommal is egyértelműen utalt arra, hogy szívesen látná mihamarabb Ukrajnát az unión belül, Zaharieva kijelentéseivel azonban egyértelművé vált a Bizottság álláspontja. 

Felvetette a minősített többségi szavazás kiterjesztésének lehetőségét is, amivel elvennék a vétó lehetőségét az egyes tagállamoktól. A kezdeményezést a Patrióták és a Szuverenisták pártja ellenezte, az európai parlamenti képviselők többsége azonban támogatta.

A Tisza Párttal a Néppártban közösen helyet foglaló lengyel képviselő, Michał Szczerba felszólalásában elmondta, Lengyelország határozottan támogatja Ukrajna csatlakozását, amely szerinte az unió geopolitikai érdekeit is szolgálja.

Bár Magyar Péter Facebook-bejegyzésében azt állította, Manfred Weberrel néppárti vezérrel tisztázták, hogy a Tisza Párt nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását, Tarr Zoltán EP-képviselője félreérthetetlen kijelentéseket tett ezzel kapcsolatban a lengyel tévében.

Továbbá kijelentette, hogy „mindenképpen részt akarunk vállalni abból, amit az Európai Unión belül meg kell tenni”, és elismerte, sok kérdésben még nincs határozott álláspontja a Tiszának. Ezekben a kérdésekben szívesen „magunkévá tesszük” a Néppárt álláspontját, tette hozzá.

Ezt támasztja alá az is, hogy később csütörtökön a Tisza Párt képviselői – Magyar Pétert is beleértve – megszavazták az Európai Parlament (EP) „Tisztaipar-megállapodásról” szóló határozatát. A dokumentum támogatói arra szólítják fel a tagállamokat, hogy az energiapolitikájukat hangolják össze az Ursula von der Leyen (bizottsági elnök) és Volodimir Zelenszkij (ukrán elnök) által kitalált tervvel, amelynek az lenne a gyakorlati következménye, hogy a magyar lakosságnak a jelenlegi villamosenergia-ár kétszeresét és a gázenergiaár háromszorosát kellene kifizetnie.

Ukrajna a gyorsított csatlakozást is gyorsítaná

Miközben Brüsszelben Ukrajna gyorsított felvétele mellett kampányolnak, Kijev már egy olyan kifizető ügynökség létrehozásán gondolkozik, amelyen keresztül az EU „előcsatlakozási támogatási eszközökkel” segítene felzárkóztatni az ukrán mezőgazdaságot az Európai Unió közös agrárpolitikájában (KAP) való részvételre.

Erről az ukrán külügyminiszter, Vitalij Koval beszélt a napokban, számolt be a Magyar Nemzet.

A miniszter szerint ez a kifizető ügynökség egyfajta befektetés az ukrán mezőgazdaság jövőjébe, és az uniós integráció egyik fontos eleme. 

Hasonlóról beszéltek már Brüsszelben is. Szó volt róla, hogy az unió már most elkezdené megnyitni a belső piacot Ukrajna előtt, és ez is azt támasztja alá, hogy az európai vezetők komolyan gondolják, hogy Kijev csatlakozása megvalósítható a közeli jövőben.

Az elmúlt napok történései arra figyelmeztetnek, hogy Brüsszelben a politikai érdekek továbbra is előrébb valók az állampolgárok érdekeinél, a Tisza Párt tagjai pedig Weberék és a politikai érdekek mellett foglalnak állást.

Nyitókép: ROMEO BOETZLE / AFP