A Faktumprojekt azt írja, a bombázókat készenlétben tartották, de kevés a megfelelő hangár, és nem is számítottak arra, hogy az ukránok képesek lesznek erre a támadásra.
Ukrajna meglepetésszerű dróntámadást hajtott végre „Pókháló hadművelet” fedőnéven, Oroszország területén található légibázisok ellen – kezdi az elemzését a Faktumprojekt. A támadások célpontjai között olyan stratégiai bombázók is szerepeltek – mint a Tu–95MSz és Tu–160 típusok –, amelyek nukleáris fegyverek hordozására is alkalmasak. A gépeket a szabad égbolt alatt tárolták, védelem nélkül.
Az INTELLINEWS is érintette azt a kérdéskört, vajon ez a gyakorlat összeegyeztethető-e a nemzetközi atomfegyver-korlátozási egyezmények előírásaival? A szerző ennek a nemzetközi felvetésnek az apropóján járt utána, mit írnak elő az idevágó atomegyezmények, nemzetközi szerződések, és milyen hatályos szabályok vonatkoznak a stratégiai bombázók földi elhelyezésére.
Ezt is ajánljuk a témában
Legalább 12 stratégiai bombázót ért találat az ukrán hadsereg nagyszabású, mélyen orosz területre mért dróncsapása során – a támadás időzítése egybeesett a béketárgyalások újabb fordulójával.
A stratégiai bombázókra vonatkozó legfontosabb nemzetközi szerződés a 2010-ben aláírt és 2021-ig meghosszabbított Új START egyezmény, amely az Egyesült Államok és Oroszország kötött. Ez világosan meghatározza, hogy mindkét fél legfeljebb 700 bevethető hordozóeszközzel (interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjáró-rakéták, stratégiai bombázók) és legfeljebb 1550 telepített robbanófejjel rendelkezhet. Az Új START azonban nem szabályozza, hogy ezeket a stratégiai bombázókat hogy tárolják.
A szerződés csak azt írja elő, hogy: a gépek pontos típusát, számát és helyét rendszeresen jelenteni kell a másik fél felé, a bombázókat kijelölt bázisokon kell tartani, a tárolás legyen ellenőrizhető. Tehát az, hogy Oroszország szabad ég alatt, nyílt felszínen tárolja ezeket a gépeket, nem sért semmilyen konkrét előírást – amennyiben az elhelyezés kijelölt bázison történik és elvben ellenőrizhető.
Oroszország 2023 februárjában felfüggesztette részvételét az Új START szerződésben.
Bár ezzel megszűnt az adatszolgáltatás és az ellenőrzés, Moszkva hangsúlyozta, a szerződésben foglalt mennyiségi korlátokat továbbra is tiszteletben tartja. A nyílt felszíni tárolás tehát legfeljebb átláthatósági hiányosságnak, nem pedig jogsértésnek tekinthető – állítja a Faktumprojekt.
További fontos nukleáris egyezmények is léteznek, de egyik sem tiltja konkrétan a stratégiai bombázók földi készenléti tárolását. Az Atomsorompó egyezmény célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, és megtiltja azok átadását nem nukleáris államoknak. Azonban nem szabályozza, hogyan tárolják saját nukleáris eszközeiket az atomhatalmak. A Közepes Hatótávolságú Rakéták Szerződése kizárólag szárazföldi rakétákra vonatkozott. A légierő nem tartozott a hatálya alá, és a szerződés 2019-ben formálisan meg is szűnt. Az Átfogó Atomcsend egyezmény, amely megtiltja a nukleáris fegyverek tesztelését, nem lépett hatályba – többek közt Oroszország 2023-as ratifikáció-visszavonása miatt –, és nem is szabályozza a fegyverek vagy hordozóeszközök tárolását – tartalmazza az elemzés.
Más nukleáris hatalmak – például az Egyesült Államok – stratégiai bombázóit (B–52, B–2) rendszerint hangárokban tárolják,
de ez nem nemzetközi kötelezettség, hanem katonai preferencia. A különbség inkább technológiai és logisztikai természetű, nem jogi. Ugyanakkor az amerikai stratégiai kommunikáció rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a földfelszíni tárolás sebezhetőbbé teszi az eszközöket egy megelőző csapással szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ha egy titkosszolgálatnak sikerül, akkor sikerülhet egy másiknak is” – fogalmazott a szakértő a Mandinernek.
A nemzetközi szabályozás alapján tehát sem az Új START, sem más nemzetközi atomegyezmény nem tiltja, hogy Oroszország földfelszínen tároljon nukleáris fegyverek hordozására alkalmas repülőgépeket, amennyiben az elhelyezés kijelölt bázison történik. A 2025 május végi ukrán dróntámadások kapcsán jogi értelemben nem beszélhetünk szerződésszegésről, legfeljebb arról, hogy a transzparencia és a védelmi fegyelem hiánya súlyos kockázatokat rejt a stratégiai stabilitás dimenziójában.
A jelenlegi bizonytalan globális helyzetben az efféle kérdések egyre sürgetőbbé teszik a nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési tárgyalások újraindítását
– akár új, szigorúbb feltételekkel és a drónháború tapasztalatait is beépítve – véli a tanulmány szerzője.
A 2025 májusi ukrán támadás után központi kérdéssé vált, miért álltak a Tu–95MSz és Tu–160 bombázók a szabad ég alatt. Ennek egyik oka a hadrafoghatóság: hidegháborúból örökölt gyakorlat szerint a gépeket készenlétben tartják, hogy riasztás esetén azonnal felszállhassanak – ezt nehezítené a hangárba zárt tárolás. Másik ok a hangárkapacitás hiánya: a stratégiai bombázók óriási méretűek, a megfelelő méretű hangárok kiépítése költséges és bonyolult, és az orosz légierő reptereinek többségén nem is áll rendelkezésre ilyen. 2023-ban ugyan terv készült új hangárok építésére, de ezek nem valósultak meg 2025-re – legfeljebb maketteket mutattak be katonai vezetőknek.
Az orosz hadvezetés vélhetően nem tartotta reálisnak, hogy Ukrajna képes ilyen mélyre hatoló dróntámadásra.
A Belaja bázis például több mint 3500 km-re fekszik az ukrán határtól – az orosz doktrína ezt biztonságos hátországnak tekintette. Az Egyesült Államokban a B–52-esek gyakran a szabadban parkolnak, de a modern B–2 Spirit bombázókat minden esetben klimatizált, védett hangárokban tárolják. A kínai támadások esetén a Csendes-óceáni támaszpontokon álló repülők akár 90 százaléka megsemmisülhetne, mivel nincs elég védett fedezék – Kína ezzel szemben több mint 400-at épített. Kína azonban föld alatti hangárokat is alkalmaz, különösen érzékeny fegyverzet vagy UAV rendszerek esetén.
Az ukrán „Pókháló hadművelet” során bevetett drónok mélyen az orosz hátországban fekvő légibázisokat – például Belaját és Olenyát – értek el. A támadás sikerét azonban nem a hagyományos légtér-áthatolással érték el: a drónok jelentős részét orosz területen belül juttathatták célba, a feltételezések szerint helyi partizánok vagy beépített ügynökök közreműködésével.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai segítség hiányában az oroszoknak behozhatatlan előnyük van az ukránokkal szemben a drónháborúban.
A Washington Post szerint
Ukrajnának kiterjedt hírszerző és szabotőr hálózata működik Oroszországon belül, amely nemcsak információkat gyűjt, hanem technikailag képes eszközöket is telepíteni stratégiai létesítmények közelébe.
Az alkalmazott FPV drónok könnyűek, házilag összeszerelhetők és akár hátizsákban is szállíthatók – így logisztikai szempontból is „kézenfekvők voltak” belső indításhoz.
A támadás sikeréhez hozzájárult az is, hogy az orosz légvédelem nem felkészült az ilyen alacsonyan repülő, kisméretű célokra, különösen mélyhátországi bázisokon. A RUSI szerint az orosz radar- és légvédelmi rendszer elsősorban nagyméretű, gyorsan mozgó célpontokra van optimalizálva, így a drónok többsége észrevétlen maradt. Emellett a támadók gondos időzítéssel és célazonosítással dolgoztak: a Reuters műholdfelvételei szerint az ukrán hírszerzés pontosan tudta, hol parkolnak védtelenül a stratégiai bombázók, és ezt kihasználva egy összehangolt támadással, több bázison egy időben csaptak le. Az eredmény nemcsak katonai veszteség, hanem stratégiai megaláztatás is Moszkva számára – írja a Faktumprojekt.
Nyitókép forrása: Kristina Kormilitsyna / POOL / AFP
Andrij Szibiha írásában hosszan bizonygatta, hogy Ukrajna EU-csatlakozása Magyarország nemzeti és biztonsági érdekeit szolgálja.
Több száz teherautó torlódott fel a Lengyelországba való belépésre várva.
Mindezt Szerhij Szidorenko ukrán újságíró mondta el.
Egy bedrogozott hajléktalan az elkövető.
Az ukrán elnök szerint Putyinnak kellene Kijevbe jönnie.
Újabb törvénymódosításon háborodtak fel az ukránok.
Így értékelte az írországi pontszerzést a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya.
A magyar labdarúgó-válogatott kapusa, Dibusz Dénes egyértelművé tette a döntetlen után: „nagyon csalódottak vagyunk”.
