Oroszország 2023 februárjában felfüggesztette részvételét az Új START szerződésben.
Bár ezzel megszűnt az adatszolgáltatás és az ellenőrzés, Moszkva hangsúlyozta, a szerződésben foglalt mennyiségi korlátokat továbbra is tiszteletben tartja. A nyílt felszíni tárolás tehát legfeljebb átláthatósági hiányosságnak, nem pedig jogsértésnek tekinthető – állítja a Faktumprojekt.
További fontos nukleáris egyezmények is léteznek, de egyik sem tiltja konkrétan a stratégiai bombázók földi készenléti tárolását. Az Atomsorompó egyezmény célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, és megtiltja azok átadását nem nukleáris államoknak. Azonban nem szabályozza, hogyan tárolják saját nukleáris eszközeiket az atomhatalmak. A Közepes Hatótávolságú Rakéták Szerződése kizárólag szárazföldi rakétákra vonatkozott. A légierő nem tartozott a hatálya alá, és a szerződés 2019-ben formálisan meg is szűnt. Az Átfogó Atomcsend egyezmény, amely megtiltja a nukleáris fegyverek tesztelését, nem lépett hatályba – többek közt Oroszország 2023-as ratifikáció-visszavonása miatt –, és nem is szabályozza a fegyverek vagy hordozóeszközök tárolását – tartalmazza az elemzés.
Más nukleáris hatalmak – például az Egyesült Államok – stratégiai bombázóit (B–52, B–2) rendszerint hangárokban tárolják,
de ez nem nemzetközi kötelezettség, hanem katonai preferencia. A különbség inkább technológiai és logisztikai természetű, nem jogi. Ugyanakkor az amerikai stratégiai kommunikáció rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a földfelszíni tárolás sebezhetőbbé teszi az eszközöket egy megelőző csapással szemben.